A holokauszt emléknapján megrendezett néma menet élén a 82 éves Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök, a Nobel-békedíj 1994. évi kitüntetettje és Bronislaw Komorowski, a lengyel parlament elnökének helyettese haladt. Mintegy 8000 ifjú – 20 országból, mindenekelőtt Izraelből, az Egyesült Államokból, Belgiumból és Magyarországról érkezett 7000 zsidó és több mint 1000 lengyel fiatal – tette meg gyalog a három kilométeres távolságot, a „halottak útját” a volt náci koncentrációs tábor, Auschwitz és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-II-Birkenau között, sokan izraeli zászlóval vállukon.
A fiatalokkal együtt meneteltek a haláltáborok túlélői is. „A legfontosabb, hogy napvilágra kerüljön az igazság arról, amit a foglyok átéltek” – mondta Jerzy Kowalewski egykori auschwitzi rab. „Nem akarjuk, hogy ezek az idők még egyszer visszatérjenek” – fűzte hozzá. Kedden reggel külön repülőgéppel 190 magyar – köztük népszerű művészek, közéleti emberek – utaztak Auschwitzba, a hagyományos holokauszt megemlékezésre az Élet Menete Alapítvány szervezésében. Az emlékút résztvevői között van Koncz Zsuzsa énekes, Vámos Miklós író, Hernádi Judit színésznő, Szulák Andrea énekes, Szellő István híradó műsorvezető, Haumann Péter és Balázsovits Lajos színészek, valamint Szőke András filmrendező. Vasárnap autóbuszokkal már kétszázan indultak el Budapestről az egykori koncentrációs táborba, és a két magyar csoport együtt emlékezett az áldozatokra.
Az Élet menetét, az izraeli oktatási minisztérium szervezésében először 1988-ban, még a szocializmus idején rendezték meg Lengyelországban. A kezdetben kétévente megtartott zarándoklatot 1996 óta évente megrendezik, az idei volt sorrendben a XV. Élet menete. A legnagyobb tömeget 2005-ben vonzotta a megemlékezés: mintegy 20 ezren sereglettek össze, és jelen volt Ariel Saron akkori izraeli kormányfő is. Magyarországot is népes küldöttség képviselte tavaly, mintegy ezernyolcszázan, köztük Gyurcsány Ferenc kormányfő, miniszterek, pártelnökök, országgyűlési képviselők, művészek, sportolók, fiatalok hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.
Az Oswiecim lengyel város közelében lévő Auschwitz-I tábort, a nácik 1940-ben alakították ki a lengyel hadsereg egyik laktanyájában, és eredetileg politikai foglyok őrzésére szánták. A birkenaui haláltábort gázkamráival, krematóriumaival és közvetlen vasútvonalával 1941-ben építtették meg rabszolgaként dolgoztatott szovjet hadifoglyokkal. A megsemmisítő táborban lengyel források szerint 1940 és 1945 között legalább 1,1 millió ember pusztult el, túlnyomó többségükben zsidók (megközelítőleg 960 ezren). Minden harmadik áldozat magyar volt, akiket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportáltak Magyarországról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
