A most folyó perben 148 síita lemészárlása a vád a volt államfő és hét vádlott-társa – az előző rendszer magas rangú tisztségviselői – ellen. A Bagdadtól északra fekvő, síiták lakta Dudzsail faluban 1982-ben merényletet kíséreltek meg az akkori elnök, Szaddám Huszein gépkocsikonvoja ellen. Az ügyészség szerint a rákövetkező megtorlásban a falu 148 lakosát ölték meg a biztonsági szolgálatok, többeket megkínoztak.
A bíráknak és az ügyészeknek a mostani, 18. tárgyalási napon lesz először lehetőségük arra, hogy közvetlenül Szaddám Huszeinnek tegyék fel kérdéseiket az 1982-es vérfürdő elrendeléséről.
A volt elnök, aki ezúttal egyedül, vádlott-társai nélkül jelent meg a teremben a tárgyalás megnyitásakor, azt követelte, hogy egy pártatlan, nemzetközi testület vizsgálja meg állítólagos aláírását az ügyészség által bemutatott iratokon, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy személyesen irányította a megtorlást.
A vád képviselői egyebek közt felmutattak egy utasítást, amelyben Szaddám Huszein jóváhagyta a halálbüntetéseket. “Elfogulatlan, nemzetközi testületet kellene igénybe venniük és nem egy olyan intézményt, amely emberek ezreit gyilkolja az utcán és kínozza őket (…) tehát nem a belügyminisztériumot” – mondta az egykori államfő Raúf Rasíd Abder-Rahmán főbíróhoz intézve szavait.
A főbíró figyelmeztette, hogy “ne kalandozzon politikai vizekre”, mire Szaddám úgy vágott vissza, hogy “ha ön fél is a belügyminisztertől, nekem még a kutyám sem”. A volt elnök lényegében a hatalmat korábban birtokló szunnita arabok gyakran hangoztatott vádját ismételte meg, miszerint a belügyminisztérium halálosztagokat működtet.
