Timosenko felmon-daná az orosz-ukrán gázmegállapodást
Julija Timosenko megsemmisítené az orosz-ukrán gázmegállapodást, ha ellenzéki tömbje, a BJUT győztesen kerülne ki a vasárnapi parlamenti választásból – derül ki abból az interjúból, amelyet az Izvesztyija című orosz lap készített az ukrán narancsszínű forradalom egykori jelképes alakjával. Timosenko arról a megállapodásról beszélt, amellyel február elején sikerült lezárni a “gázháborút” a földgáz árát világpiaci szintre emelő Oroszország és a szükségletei egy részét a Nyugat-Európának szánt orosz gázszállítások megcsapolásával fedező Ukrajna között. Ez a megállapodás nem csupán a gázról szól. “Ez Ukrajna egy másik ország területéről való irányításának rendszere. Ukrajna hitelfüggőségbe kerül, és elveszítheti gáztározóit” – fejtegette Timosenko.”A választások után a gázmegállapodást feltétlenül fel kell mondani, ugyanis Ukrajna energetikai szektorában emiatt hatalmas árnyékzónák keletkeznek, amin országunk befolyásos emberei hatalmas pénzeket keresnek ” – jelentette ki az ukrán politikus asszony, akiről magáról is tartják, hogy egykor az orosz gáz importján gazdagodott meg.
A Juscsenkót hatalomra segítő 2004. év végi narancsszínű forradalom óta most először szólítják urnákhoz Ukrajna közel 37 millió választópolgárát, hogy megválassza a módosított alkotmány értelmében a korábbinál jóval nagyobb jogosítványokkal rendelkező parlamentet, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat. A 2006-ban életbe lépett alkotmánymódosítás értelmében egyebek között az elnök helyett a parlament jelöli a kormányfőt.
A parlamenti választáson, amely a korábbi vegyes rendszertől eltérőn ezúttal arányos rendszerben történik, 45 párt 7636 jelöltje indul a 450 képviselői helyért. A legnépesebb az ellenzéki Ukrajnai Kommunista Párt választási listája: 449 jelöltet indít, a közvélemény-kutatások alapján győzelemre esélyesnek kikiáltott, az oroszbarát Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja 445, a Viktor Juscsenkót támogató Mi Ukrajnánk pártszövetség 390, egykori “narancsszínű” szövetségese, Julija Timosenko Tömbje pedig 407 jelöltet indít. A pártlistákon számos sztár neve szerepel, van közöttük táncdalénekes, űrhajós, világbajnok ökölvívó.
Magyar jelölt nem indul
A független Ukrajna történelmében először nem lesz magyar nemzetiségű tagja az ukrán legfelsőbb tanácsnak: a parlamenti választáson egyetlen magyar kisebbségi politikus sem indul. Kovács Miklósnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, volt parlamenti képviselőnek a Mi Ukrajnánk listáján a 247. helyet ajánlotta fel, de a politikus nem fogadta el az eleve esélytelen helyet.
Míg a korábbi években a hatalom különböző eszközökkel próbálta megakadályozni az ellenzéki jelöltek nyilvános és médiaszereplését, a mostani választási kampány nyitott volt, a jelöltek egyenlő esélyekkel indulhattak. Viktor Juscsenko közölte: minden tőle telhetőt megtesz, hogy demokratikusak legyenek a választások. A központi választási bizottság ígérete szerint mindent elkövet a választási csalások megakadályozásáért, így szigorították az állandó lakóhelytől távoli szavazásra feljogosító igazolások – az úgynevezett “kék cédulák” rendszerét is, amelyekkel a 2004. évi elnökválasztáson számos visszaélést követtek el. A szavazás tisztaságára több mint 2600 külföldi megfigyelő ügyel majd.
Kiábrándultak a „narancsszínű koalícóból”
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a 3 százalékos parlamenti küszöböt biztosan meghaladja a Régiók Pártja, a Mi Ukrajnánk és a Julija Timosenko volt kormányfő vezette pártszövetség. A parlamentbe jutásra esélyesek még a szocialisták, a kommunisták és a Volodomir Litvin parlamenti elnök vezette pártszövetség, illetve a Pora-Reformok és Rend, valamint az Ukrajnai Egyesült Szociáldemokrata Pártot is magában foglaló Nye Tak! (Nem így!) ellenzéki pártszövetség, amelynek listáját Leonyid Kravcsuk, a független Ukrajna első elnöke vezeti.
Valamennyi közvélemény-kutatás az ellenzéki Régiók Pártját jósolja első befutóként, aminek fő oka elsősorban a “narancsszínű koalícióból” való kiábrándulás: a 2004. évi elnökválasztás után drasztikusan csökkent a gazdasági növekedés üteme, 2005-ben Ukrajna a Transparency International szervezet korrupciós listáján a kevéssé előkelő 107. helyen állt (az európai országok között csak Oroszországnak és Grúziának volt rosszabb a mutatója).
Kérdés, ha be is jön a papírforma, és a Régiók Pártja győz a választáson, képes lesz-e egyedül megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget, illetve kikkel tud koalícióra lépni. Ha pedig nagykoalíció jön létre, ami szintén nem zárható ki, hogyan tudnak a Nyugat- és oroszbarát erők közösen kormányozni.
