Az Európai Parlament valószínűleg nem szavazza majd meg az EU 2007-2013 közötti keretköltségvetését, ha a tagállamok nem hajlandóak kellőképp emelni annak összegét – figyelmeztette a brüsszeli uniós csúcsértekezlet résztvevőit Josep Borrell, az EP elnöke.
A keretköltségvetést hosszas alkudozás, heves viták után tavaly decemberben fogadták el a tagállamok állam- és kormányfői, de hogy az életbe léphessen, szükség van az Európai Parlament beleegyezésére is. Márpedig az EP a decemberben jóváhagyott 862,4 milliárd eurós összegnél 12 milliárd euróval többet kér – miközben a tagállamok csak 1,5-2 milliárdos növelésre hajlandóak.
A csütörtök délután kezdődött csúcsértekezleten egyébként először az EU gazdaságfejlesztési stratégiájának három kulcseleméről, a kutatás-fejlesztésről, a kis- és középvállalatok tevékenységének segítéséről és a munkahelyteremtésről tanácskoztak az állam- és kormányfők, majd az esti munkavacsorán az EU közös energiapolitikájának kialakítása állt a középpontban.
Chirac kivonult
Mindkét témára hevesen reagált Jacques Chirac francia elnök, aki sértetten kivonult, amikor az egyik felszólaló, az európai gyáriparos szövetség elnöke, francia létére angolul szólalt fel, s ráadásul bírálta a számos európai országban, így Franciaországban is erőre kapott gazdasági protekcionizmust. A vacsorán pedig Chirac erőteljesen bírálta azt a megközelítést, amely az energiaszektorban tisztán pénzügyi szempontok alapján hozzanak létre vállalat-összeolvadásokat. (Párizs néhány hete viharos gyorsasággal döntött két nagy energetikai cége, a Gaz de France és a Suez összeolvasztásáról, sokak szerint azért, hogy ez utóbbi ne jusson olasz kézbe.)
Bővítésellenes hangulat
Kritikai hangon szólt Somogyi Ferenc külügyminiszter is, aki szerint az EU-n belül egyfajta bővítésellenes hangulat érződik, ez azonban stratégiai hiba, hiszen az EU számára a bővítés nem jótékonysági gesztus, hanem költséghatékony befektetés.
Somogyi emlékeztetett, hogy Európa néhány esetben nem figyelt eléggé a szomszédságában zajló konfliktusokra, s azután az utólagos rendezés, a békefenntartás nagyon sokba került, miközben a csatlakozás lehetősége, az integrációs perspektíva biztosíthatja a stabilitást és az adott országok demokratikus fejlődését.
A bővítési kérdéskör bonyolultságára a külügyminiszter példaként hozta fel Szerbia-Montenegró esetét. Mint emlékeztetett, az EU-tagállamok külügyminiszterei legutóbb a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködéstől, ennek kézzelfogható eredményeitől tették függővé az EU és Belgrád közötti, a közeledést szolgáló tárgyalások folytatását.
Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök halála azonban komoly dilemma elé állítja az Európai Uniót: ha kitart követelése mellett, az a szerb közvéleményt, amely úgy látja, hogy az EU-tól semmit sem kap, a belgrádi kormány és Európa ellen fordíthatja. Így azután Somogyi szerint valószínűleg egy olyan megoldás lenne a megfelelő, amelyben az EU kitart az együttműködés, így például Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető kiadatásának követelése mellett, de olyan területeken, amelyek nem kötődnek ehhez közvetlenül, mégis tesz gesztusokat a szerb közvélemény felé.
Gazdasági nézeteltérések
Baráth Etele EU-ügyi miniszter a csúcs eddig napirendre került gazdasági témáiról elmondta: az első napirendi pontnál, az európai munkaadói, illetve szakszervezeti szövetség vezetőinek meghallgatásakor igazi vita alakult ki, hiszen míg a szakszervezeti vezető a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta, addig a munkaadói szövetség vezetője a gazdasági fejlődést tette az első helyre, mondván, hogy a munkahelyeket csak a gazdaság növekedése tudja létrehozni.
Baráth emlékeztetett, hogy Magyarország ma bruttó hazai termékének (GDP) 0,98 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, s ezt 2010-re 1,8 százalékra akarja emelni, méghozzá úgy, hogy megforduljanak a mai arányok: jelenleg ugyanis a pénzek kétharmadát az állam adja, s csak egyharmadát a gazdálkodó szervezetek. Mint mondta, a kis- és középvállalatok tevékenységének segítése kapcsán az összes hozzászóló az adminisztratív akadályok feloldását, a piacrajutás, a bejegyzés felgyorsítását szorgalmazta.
A munkahelyteremtés kapcsán pedig Baráth azt hangsúlyozta, hogy ez valóban az egyik legfontosabb megoldandó kérdés, hiszen az EU-ban ma 18-20 millió munkanélküli van, s ráadásul közöttük is nagyon sok a fiatal. Ugyanakkor a miniszter határozottan cáfolta azt a hírt, amely – az EU statisztikai hivatalára, az Eurostatra hivatkozva – arról szólt, hogy Magyarországon a friss pályakezdőknek csak 13 százaléka találna állást egy éven belül: mint mondta, ez pontosan fordítva van.
