Ellentüntetés
“Elég volt a blokádból” névvel ellenmozgalom indult a felsőoktatási intézményekben, ugyanis a tüntetések miatt elmaradt órák és vizsgák miatt egyesek szerint a tanév érvényessége kétségessé vált. A felsőoktatási intézmények hétszáz képviselője vasárnap délután a párizsi Városháza előtt tüntetett a “tanulás szabadságáért”. Az elsősorban főváros környéki egyetemekről érkező diákok apolitikusnak mondják magukat, és kifogásolják, hogy a tanulni és nem tüntetni vágyó diákokat a többség szélsőjobboldalinak nyilvánította. A megmozdulások miatt közel kétszáz gimnáziumban is teljesen vagy részlegesen szünetel a tanítás.
Dominique de Villepin kormányfő szerdán hajlandónak mutatkozott az első munkavállalási szerződésről (CPE) szóló törvény egy pontjának megváltoztatására, így a 26 évesnél fiatalabbak esetében a törvény által előírt kétéves próbaidőt csökkentené, de az indoklás nélküli felmondás lehetőségét továbbra is fenntartaná a munkáltatóknak.
Az engedmények felvetésének ellenére Dominique de Villepin kormányfő továbbra sem volt hajlandó találkozni a szociális partnerekkel és megismételte, hogy a szerinte a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságát segítő törvényt nem hajlandó visszavonni, és az a tervek szerint egy hónap múlva életbe lép.
Nem engednek
A francia diákok szerdán folytatták a többnyire békés tiltakozást, és kinyilvánították, hogy addig harcolnak, ameddig a kormány meg nem futamodik. A Latin negyedben kedden mintegy ötezer diák vonult fel azt kántálva, hogy „Az utca uralkodik!” A kormányfő cáfolta, hogy a tüntetők kezükbe vették volna az irányítást, és megerősítette, hogy nem hajlandó engedni a szakszervezetek és a diákok követelésének, akik a törvény visszavonását követelik. A próbaidő két évének lerövidítése a szakszervezetek szerint nem elegendő, a törvény teljes átalakítására van szükség, mely ha nem valósul meg, akkor több ágazat bevonásával általános sztrájkot tartanak. Az általános sztrájkra – amely utoljára az oktatási reform bevezetését követően, 2003-ban volt Franciaországban – (az állami szektorban legalább öt napig tartó) engedélyek megkérése miatt március 28-30-án kerülne sor.
Az elszigetelődés veszélye
A törvény visszavonását Villepin a legutolsó megoldásnak tekinti, ugyanis 2007-ben esélyes jelöltként kíván indulni az elnökválasztáson, s ez még egyetlen olyan miniszterelnöknek sem sikerült Franciaországban, aki az utca nyomására meghátrált reformjai bevezetésében. Ha a kormány most megfutamodik, az elnökválasztás előtti 13 hónapban a jobboldal többé semmilyen reformot nem tud elindítani.
Dominique de Villepin személyes tragédiája, hogy a munkajogi reformmal az elnökjelöltségre esélyesebb vetélytársának, a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökének, Nicolas Sarkozynak változást sürgető programját kormányfőként egyedül akarta megvalósítani. A rendőrséggel összecsapó rendbontókat huligánoknak nevező belügyminiszter azonban azt hangoztatja, hogy egyetlen törvény nem ér meg ekkora erőbedobást, s a színfalak mögött a békés tüntetőket támogatja. Dominique de Villepin és Jacques Chirac egyértelműen elszigetelődött az országgal és Sarkozyvel szemben.
A kóma-ügy
Az munkavállallási szerződésről szóló törvény bevezetésének kapcsán a kormányfő nemcsak a tüntetők, hanem saját pártja részéről is nyomás alatt áll. A közvélemény-kutatások szerint a franciák 70 százaléka ellenzi a törvény bevezetését, és saját pártjából is sokan azt tanácsolják neki, hogy lépjen vissza. Ezt erősíti a francia baloldal törekvése is, akik szintén nagy indulatokat szítottak, amikor felhívták a figyelmet arra, hogy a szombati összecsapások alkalmával egy tüntető kómába került a Nemzeti Palotánál Párizsban. A 39 éves tüntetőt súlyos agyi sérülésekkel szállították egy főváros közeli kórházba. A kómában fekvő férfin a diákok szerint “a rendfenntartó erők erőszakkal átgázoltak”, a rendőrszakszervezet szerint azonban a tüntető tömeg sodorta el. A rendőrség eljárást rendelt el az ügy kivizsgálásra.
A tiltakozásoknak ez az új hulláma újra destabilizálja a térséget, és a tavaly novemberi külvárosi zavargásokhoz hasonlóan széleskörű erőszakká fajulhat – írja a BBC.
A tiltakozások akkor kezdődtek, amikor a francia rohamrendőrség március 11-én hajnalban kiürítette a párizsi Sorbonne egyetem csarnokát, amelyet előző este több száz diák szállt meg az új foglalkoztatási törvény ellen tüntetve. A szakszervezetek adatai szerint azóta eddig csaknem egymillióan vettek részt a törvény elleni tiltakozásban.
