Az elnök washingtoni sajtóértekezletén kérdésre válaszolva elismerte, hogy erőszak dúl Irakban, de leszögezte, hogy a szamarrai síita szentély elleni robbantásos merénylet utáni felfokozott légkörben lett volna alkalom az ország széthullásra, de az nem következett be, mivel az irakiak a polgárháború ellen foglaltak állást. Bizonyítékul említette, hogy az iraki hadsereg egyben maradt, a vallási vezetők pedig, köztük Ali asz-Szisztáni síita ajatollah az erőszak ellen foglalt állást.
Az összes amerikai katona távozásának időpontját firtató kérdésre Bush elnök úgy válaszolt, hogy arról a jövőbeli elnök és iraki vezetők döntenek majd. Szavaival arra utalt, hogy az Egyesült Államok valószínűleg az elnöki mandátumának a lejárta, 2008 után is katonákat fog állomásoztatni Irakban.
Kereszttűzben az elnök
Az iraki invázió 3. évfordulója kapcsán az elnök bírálatok kereszttüzébe került, miközben a közvélemény-kutatási adatok szerint a népszerűsége az iraki háború támogatottságának a csökkenését követve rekordmélységbe hanyatlott. A havonta csaknem 6 milliárd dollárt felemésztő háborúban több mint 2300 amerikai katona vesztette életét, az iraki halottak számát 30-100 ezerre becsülik.
Paul Eaton nyugalmazott tábornok, aki 2003- és 2004 között az iraki biztonsági erők kiképzését irányította, a minap Donald Rumsfeld védelmi minisztert kárhoztatta az iraki nehézségekért és a lemondását sürgette. A miniszter Eaton szerint a legkisebb részletekről is maga akar dönteni, semmibe veszi a vezérkar ajánlásait, ugyanakkor alkalmatlan a feladatának ellátására.
Anthony Cordesman, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) az elemzője szerint az iraki háború hét célkitűzéséből egy sem teljesült. A tömegpusztító fegyverek felszámolása ilyen fegyverek híján tárgytalanná vált. “Az iraki porcelánboltot elefánttal szabadították fel”, így a helyzet csak rosszabb lett, bár az emberek szabadon szavaznak az etnikai és vallási választóvonalak mentén. Terrorista veszély Irakban nem volt, de mára komoly fenyegetéssé vált. Az iraki gazdaság korszerűsítése összességében kudarcnak bizonyult. A közel-keleti helyzet bizonytalanabbá vált, a térség kőolajexportja csökkent, az arab világ pedig gyanakvással néz Irakra, és nem tekinti a demokratikus reform mintájának.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
