Gotovina is sajnálja
A Hágában őrizetében lévő vádlottak közül harmincnégyen – köztük Ante Gotovina, horvátországi szerbek lemészárlásával vádolt horvát tábornok – részvétüket fejezték ki Milosevic néhai jugoszláv elnök elhunyta kapcsán Milosevic családjának. A részvétnyilvánítás a Politika és a Vecernje Novosti című belgrádi lapok hirdetési rovatában jelent meg kedden.
A vádlott halála miatt ítélet nélkül befejeződött a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pere – közölte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék. A balkáni háborúkért fő felelősnek tartott egykori jugoszláv államfőnek háborús bűnökért, emberiség elleni bűnökért és népirtásért kellett felelnie.
A múlt héten kedd délelőttre tűzték ki a per folytatását, ám Milosevics szombati halála miatt a tárgyalásra már csak az eljárás hivatalos lezárása miatt volt szükség. Az ötévesre nyúlt eljárásból már legfeljebb csak hetek lettek volna hátra, és legkésőbb az év végére az ítélethirdetés is várható volt. Így viszont soha nem derül ki, milyen büntetéssel sújtották volna a balkáni háborúk fő szervezőjét.
A főügyész biztos volt dolgában
Carla Del Ponte törvényszéki főügyész a haláleset után értésre adta, nem lehet kétség afelől, hogy Milosevicsre súlyos börtönbüntetés várt volna. Hangoztatta, hogy az eddigi ítéletek egyértelműen igazolták a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék ügyészségének álláspontját, vádjainak megalapozottságát. Így a Milosevics terhére rótt 66 vádpont legtöbbjében is elmarasztaló ítéletek születtek már más fontos vádlottak perében.
Milosevicset a törvényszék hágai börtönében találták holtan, szívinfarktus végzett vele, folyik még annak vizsgálata, hogy pontosan mi idézte elő a végzetes szívproblémát. Egy orvosi bizottság jelentése szerint szívinfarktus okozta halálát, egy, a vizsgálatban résztvevő toxikológus szerint azonban az exdiktátor önhatalmúlag olyan gyógyszert szedett, mely közönbösítette a politikus vérnyomására adott szer hatását.
Tagadta bűnét
Milosevicet a horvátországi és bosznia-hercegovinai (1991–1995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (1998–1999) játszott szerepéért vonták felelősségre. A háborúkban legalább 130 ezer ember vesztett életét, a menekültek száma megközelítette a négymilliót. A véres konfliktusokat a nemzetközi közösségnek kellett megállítania, és az egykori háborús helyszínek többségén máig nem állt helyre a rend. Milosevicsnek összesen 66 vádpontért, köztük népirtásért kellett felelnie, ám ő – saját ügyvédjeként – az ENSZ-törvényszék illetékességét is vitatta az eljárásban. Önnön védőbeszédében arra hivatkozott, hogy szerbellenes nyugati összeesküvés áldozata lett, az vezetett Jugoszlávia múlt évtizedbeli széteséséhez is.
A volt elnököt 2000 októberében mozdították el a hatalomból vértelenül, 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban, és 2001 júniusában szállították Hágába. Pere 2002. február 12-én kezdődött, és azóta a vádlott egészségi állapota miatt sokszor szakították meg a bírósági eljárást.
