A The New York Times birtokába került bizalmas amerikai jelentés szerint Szaddám úgy vélte, hogy az amerikai katonai csapás célja az lesz, hogy a többségi síitákat felkelésre ösztönözze a szunnita kormánnyal szemben. Tarik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettes vallomása szerint Szaddám abban a hitben volt, hogy a washingtoni kormány nem fogja elszánni magát a nagy emberi veszteséggel járó nagyobb szárazföldi katonai műveletekre.
Az iraki parancsnokokat valósággal sokkolta és demoralizálta Szaddám Huszein, amikor három hónappal a háború kezdete előtt közölte velük, hogy az országnak nincsenek tömegpusztító fegyverei.
Az egy éve készült, 110 iraki tisztségviselő és katonai vezető vallomásán vagy kikérdezésén alapuló jelentésből kiderül, hogy Szaddám Huszein nem számított teljes mértékű amerikai invázióra, és legszűkebb bizalmasaival együtt azt gondolta, a legnagyobb veszély belülről, nem pedig kívülről fenyegeti uralmát. Az iraki elnök ebben a hitben tagadta meg egy katonai parancsnok indítványát, hogy robbantsák fel az Eufrátesz hídját az amerikai erők előrenyomulásának a lelassítása végett.
A diktátor az invázió után is maga hozta a döntéseket, és katonai ügyekben fiai tanácsára hagyatkozott. Bizalmatlanságát jelzi, hogy az elnöki elitalakulat, a Köztársasági Gárda parancsnokának egy hozzá hűséges, de a tisztség ellátására alkalmatlan részeges tábornokot nevezett ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
