Mahmúd Ahmedinezsád a teheráni televízióban jelentette be Irán kárigényét, mialatt Bécsben az iráni atomprogramról tanácskozik a Nemzetközi Atomenergia -ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa. Az elnök arra hivatkozva követel kártérítést, hogy országa nemzetközi nyomásra 2003-tól szüneteltette az urándúsítást és az ahhoz kapcsolódó tevékenységet –írja a BBC. Ahmedinezsád arra nem tért ki, hogy pontosan mennyi lenne a kártérítés összege, és hogy mi alapján számítanák ki.
Optimista hangok
A testület várhatóan a Biztonsági Tanács elé utalja a kérdést, amiért Irán részben újraindította az urándúsítást, és nem fogadja el, hogy ezt a munkát Oroszországban végezzék el. A tárgyalások kudarcainak ellenére még lehetnek lehetőséget a diplomáciai megoldásra. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia -ügynökség vezetője szerint akár már a jövő héten létrejöhet Iránnal az a megállapodás, amely lecsillapíthatná a teheráni atomprogram miatt keletkezett nemzetközi feszültséget.
A kínai külügyminiszter szintén optimista volt, és arra kérte Iránt, hogy működjön együtt a NAÜ-vel, és tartsa tiszteletben az atomsorompó-szerződést. A diplomáciai megoldás felé mutat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői bejelentése is, mely szerint Oroszország hajlandó lenne elfogadni, hogy Irán kis mennyiségben saját területén végezzen urándúsítást, és ezért arra kéri a NAÜ-t, hogy határozza meg a még megengedhető, a katonai célú felhasználás esélyét minimálisra korlátozó szintet. Oroszország és Kína, akik az ENSZ BT állandó tagjai, a kezdetektől fogva ellenzik az Irán elleni szankciók bevezetését.
Washington a BT fellépését követeli
Az Egyesült Államok ezzel szemben radikálisabban fogalmaz, és a Biztonsági Tanács gyors fellépését követeli, mert véleménye szerint a teheráni vezetés atomfegyver gyártására készül. Tom Casey, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy nincs olyan javaslat, amely miatt el kellene halasztani az ENSZ egyetlen, a tagállamokra kötelező érvényű határozatokat hozható testületének, a Biztonsági Tanácsnak a fellépését.
Erre reagálva az iráni főtárgyaló, Ali Laridzsáni a BBC brit televízióban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „pszichológiai háborúba” fogott: csakúgy, mint Irak esetében, azt akarja elhitetni, hogy álláspontját a nemzetek közössége támogatja, de ez az iráni politikus szerint katasztrófához fog vezetni.
A közép-ázsiai ország főtárgyalója, Ali Laridzsáni figyelmeztetett, hogy Irán nagymértékben folytatja az urándúsítást, amennyiben a NAÜ a szankciók meghozatalára is jogosult Biztonsági Tanács elé utalja az iráni atomprogram kérdését. Laridzsáni leszögezte, hogy országa nem hagyja abba a nukleáris kutatást és fejlesztést, de kész elfogadni valamilyen ütemtervet az urándúsításhoz.
