Nagyvilág

Munkaszerződés terroristáknak

Bútorvásárlási hozzájárulás, a gyermekek és feleségek után pedig pluszpénz jár terroristáknak – derül ki egy, a hazai biztonságpolitika berkeiben némi ellenérzést kiváltó tengerentúli tanulmányból, mely egy nagyvállalathoz hasonlítja a terrorszervezetek működését.

Pihenőnap, betegszabadság, bérezési különbségek, felmondási idő, illetve egyes részlegek közötti ellentét ugyanúgy létezik a terroristák körében is, ahogy bármilyen más nyugati cégen belül – derül ki a West Point-i Katonai Akadémia Terrorizmus Elleni Központja (Combating Terrorism Center) által készített legfrissebb tanulmányból. Az már eddig is ismert tény volt, hogy egyes öngyilkos merényletek elkövetéséért a terrorista családját pénzzel kárpótolják. Érdekesség viszont, hogy a CTC többéves vizsgálata, valamint az Irakban és Afganisztán talált dokumentumok alapján azt állapította meg, hogy az al-Kaida terrorszervezet egy modern nagyvállalathoz hasonlóan működik. A magyar szakemberek viszont úgy látják: nem lehet ennyire általánosítani; számos titkos alsejt működik, regionális megosztottság is fennáll, sőt ma már nem ugyanazt jelenti az al-Kaida szervezet, mint a fénykorában.

Bérezési rendszer és bútortámogatás

Oszama bin Laden munkaszerződéseire bukkantak amerikai katonák Irakban és Afganisztánban, amelyek meglepő dolgokról tanúskodnak. A „munkavállaló”, azaz a terroristaszervezetbe belépő számára ugyanis le van szögezve, mennyi a fizetése, a prémiuma, a gyermekek utáni pluszpénz. Ilyen munkaszerződést valamennyi csatlakozó taggal aláírattak – állítja a West Point-i Terrorizmus Elleni Központ. A szerződés pontokba szedve rögzíti többek között a fizetést és a szabadnapok számát. A fizikai munkaképesség, egészség, engedelmesség, diszkréció, a „szent háború” céljából való bevethetőség egyaránt a belépés feltételét képezi. Havonta 1000 pakisztáni rúpia (közel 15 euró) jár diákoknak, míg a házasoknak 97,50 euró. A gyermekek és a feleségek száma emeli a havi keresetet, míg az előbb 4,5 euróval gyermekenként, addig az utóbbi feleségenként 10,5 euróval. Sőt, még 10 százalékos éves inflációs kompenzációt is szerződésben garantálják bin Laden katonáinak.

A jelentés szerint ingyenes orvosi ellátást, munkaképtelenség esetén pedig átképzést is biztosítanak a sérült terroristának, s az al-Kaida a szabadságolásokról sem feledkezik meg. Ahogy egy nagyvállalatnál, úgy a terroristaszervezetükben is meghatározott számú szabadnappal gazdálkodhatnak a katonák: a házasoknak havonta egy hét, a diákoknak 5 nap jár. A szabadság iránti kérelmet ráadásul 10 héttel korábban kell jelezni. Sőt, a szülőföldre való hazautazás is megengedett a szabadság keretében: kétévente ingyenes repülőjegyet kapnak a családosok, a diákok pedig évente. A fel nem használt jegyeket azonban nem fizetik ki, de zarándokutak ellenében be lehet cserélni.

Kölcsönt is biztosítanak a szervezet vezetői a tagjaik számára 150 euró összegig, bútorvásárlásnál pedig anyagi hozzájárulást, maximum 300 euróig. Az al-Kaidából való kiválás esetén azonban a bútorokra az al-Kaida igényt tart. A munkaszerződés szerint a terroristáknak hetente 37,5 munkaórát kell teljesíteniük, egy hónap a felmondási idő, de azonnali hatállyal is elbocsáthatják az illetőt.

Sejtek és ami mögöttük van

Az USA többé-kevésbé felszámolta az al-Kaidát 2001. szeptember 11. után. Ma már csak al-Kaida típusú szervezetekről beszélhetünk – kommentálta Csicsman László, Közel-Kelet-szakértő a FigyelőNetnek, aki túlzásnak tartja a nagyvállalatok működéséhez való hasonlítgatást, véleménye szerint ugyanis ez nem mondható el általánosságban. „A Hamasz működéséről vannak olyan információink, melyek szerint a tagok fizetést kapnak, azonban az más jellegű szervezet, nem lehet kimondottan terroristaszervezetnek nevezni” – tette hozzá Csicsman László.

Resperger István alezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi adjunktusa sem ért egyet a nagyvállalat működésével való párhuzammal, szenzációhajhásznak minősítette a tanulmányt. Nehéz lenne ilyen módon összefogni a terrorszervezetet, ugyanis 65 országban van hálózata az al-Kaidának, sőt sok alsejttel is rendelkezik – érvelt Resperger István. Tény azonban, hogy fontos a hierarchia a terrorszervezetekben – hangsúlyozta Csicsman László, s mint rámutatott: mindig van egy szellemi vezető, aki az ideológiát szolgáltatja, valamint operatív szervek, amelyek pedig a merényletek kivitelezéséért felelnek. Sőt, regionális megosztottság van, azaz az eltérő országokban működő alszervezetek saját vezetővel rendelkeznek – tette hozzá.

A terroristaszervezetek felépítéséről általánosságban elmondható, hogy mindig olyan struktúrában működnek, amely alkalmazkodik ahhoz a környezethez, amelyben a terrorakciók végrehajtását tervezik. Míg a kisebb terrorszervezetek tagjai rendszerint ismerik egymást vagy a tagok nagyobb részét, addig a több száz, ezer aktív taggal rendelkező hagyományos terrorszervezetek felépítése és vezetése már bonyolultabb: hierarchikus, katonai vagy félkatonai jellegű. A vezető szervek, a végrehajtó, biztosító, kiszolgáló – még a PR-tevékenységért felelős – erők egyaránt megtalálhatóak benne, az információáramlás pedig horizontálisan és vertikálisan csökken.

A szervezet védelme érdekében többnyire a többszintű irányítást és a sejtszerű felépítést alkalmazzák, melynek következtében – felsőbb utasításra önállóan működésbe lépő, külföldre telepített vagy ott létrehozott – „alvó” csoportok (sejtek) tagjai csak néhány, a munkájukhoz legszükségesebb munkatársat ismernek, akikkel kapcsolatban állnak. Emellett azonban a befogadó országban élő hasonló etnikai és vallási csoportok támogatására is számíthatnak.

Öngyilkos merényletek – áldozatok számától függő bérezés?

A terroristák toborozásnál fontos szempont a szegénység, magyarázta a Közel-Kelet szakértője. Pakisztánban például az egyes kasmíri szervezeteknél havi 100 dollárt kapnak a csatlakozás esetén. Sőt, a merényletek elkövetésénél pluszpénz jár, az öngyilkos robbantások kivitelezésénél a robbantó családja meghatározott összegben részesül.

Meg nem erősített sajtóértesülések szerint, a Hezbollah „szponzorálta” sokáig az izraeliek elleni öngyilkos merényleteket, a fizetés összege pedig az izraeli áldozatok számától függött. A korábban bevezetett „bérezési rendszerüket” 2003-ban átdolgozták, ezzel is biztatva Izraelben a tömeges merényletek elkövetését. Az új elszámolási rendszerben 25-40 ezer dollár összeget kaphat az öngyilkos robbantó családja a merényletek körülményétől és az áldozatok számától függően.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik