Külföldi tartalékainkat átutaljuk oda, ahová a legmegfelelőbbnek látjuk. Ezt megkezdtük és folytatjuk – mondta az iráni központi bank elnöke, Ibrahim Sejbani pénteken egy helyi hírügynökségnek. A jegybank elnöke a hét elején a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy Irán kész „hazahozni a pénzét” külföldről, ha ez szükségessé válik. Pénteki lapértesülések szerint ázsiai bankokba vándorol az iráni vagyon.
Irán külföldi vagyonát annak idején az Egyesült Államokban egyszer már befagyasztották: az 1979-es iszlám forradalom után, a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és az ottani túszejtés miatt. A perzsa ország a negyedik legnagyobb olajexportőr a világon, és második az OPEC-en belül.
Exportbevételének 80 százaléka a kőolajból származik, ez – független szakértők becslése szerint – több mint 40 milliárd dollárt érhet el a márciussal záruló pénzügyi évben. A befolyt pénzből 16 milliárd dollárral részesedik az állami költségvetés, a többi a központi bank tartalékába kerül. A tartalék ismeretlen nagyságú részét külföldi számlákon tartja az ország.
Ebrahim Sejbani egy kérdésre válaszolva azt mondta a helyi sajtónak, hogy átirányítják külföldi pénztartalékaikat “olyan helyekre, amelyeket alkalmasnak tartanak”, s a transzferálást már meg is kezdték. Sejbani kijelentését független külső forrás még nem erősítette meg, de a szavai megmutatják, hogy Teherán tart a szankcióktól, és komolyan veszi ezt a fenyegetést.
A Nyugat azzal gyanúsítja Iránt, hogy civil atomprogramja mögé elrejtve nukleáris fegyver előállítására készül. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közbeiktatásával az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé készül vinni az ügyet.
Az ISNA iráni hírügynökség rákérdezett, igaz-e az az értesülés, hogy a devizát ázsiai országokba utalják át, ahogy arról a londoni székhelyű as-Sark al-Auszat című arab lap adott hírt. Sejbani ezt nem erősítette meg.
