Az Európai Unió Oroszországból importálja gázszükségletének felét, és ennek 80 százaléka Ukrajnán át érkezik. Elemzők attól tartanak, hogy a viszály ízelítő lehet abból, miként fogja Oroszország külpolitikai eszközként felhasználni olaj- és gázkincsét, ha vitába keveredik a Nyugattal.
Chris Weafer, a moszkvai Alfa Bank fő stratégája a lapnak azt mondta: az energia-együttműködés váltotta fel a katonai erőt Oroszország nemzetközi hitelességének fő elemeként, Moszkva ugyanis geopolitikai és külpolitikai törekvéseinek szolgálatába állította energiapartneri jelentőségét.
A The Times által idézett ukrán illetékesek azzal vádolják a Kremlt, hogy az Viktor Juscsenko ukrán elnököt akarja megbüntetni, amiért a politikus hátat fordított Oroszországnak, és EU-, valamint NATO-tagságra törekszik. Ukrán tisztviselők emellett azt is gyanítják, hogy Moszkva Juscsenko oroszbarát ellenfele, Viktor Janukovics visszatérését akarja segíteni a márciusi parlamenti választásokon.
Rámutatnak arra is, hogy a Gazprom más volt szovjet köztársaságokba, például Grúziába és Örményországba is felemelt egységáron, 110 dollárért exportálja a földgázt, miközben a szilárd szövetségesnek, Fehéroroszországnak alig 46,68 dollárt számláz – áll a pénteki The Timesban.
A kommentár szerint Oroszország tíz éven belül a világ összes nagy piacára ki akarja terjeszteni olaj- és gázvezeték-hálózatát. Ez azonban az Európai Uniót veszélyesen függővé tenné egy olyan országtól, amelytől nem idegen a politikai instabilitás, és amely szuperhatalmi státusának visszaszerzésére törekszik.