Nagyvilág

Kulturális autonómiát adna az EU Erdélynek

Kiemelten foglalkozik a magyar kisebbség helyzetével az EP plenáris ülése által elfogadott, Románia uniós felkészültségéről szóló jelentés. A szöveg kitér a verespataki bányaberuházásra is.

Pierre Moscovici (szocialista, francia) Romániáról szóló, megszavazott jelentésében az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”, és „nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedések vannak életben a választási törvényben”. A szöveg szerint a képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”.

Önkormányzatiság helyett kulturális autonómia

Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót tette volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. A képviselők által 247-224-12 arányban elfogadott módosító indítványt a liberális Nicholson of Winterbourne nyújtotta be.

Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani a javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”.

További erőfeszítések kellenek a 2007-es uniós tagsághoz


A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. A szöveg az uniós ajánlások betartása mellett a szomszédos országokkal való konzultációt kér a „jelentős környezeti hatásokkal járó” projekteknél, külön említve a verespataki bányaberuházást.

A szöveg egyébként a „jelentős előrelépések” megemlítésén túl megállapítja: „az előrehaladás bizonyos területeken nem volt kielégítő, és Romániának azonnali lépéseket kell tennie ezen hiányosságok felszámolása érdekében, hogy 2007. január 1-jén csatlakozhasson az unióhoz”. A képviselők amúgy ezt a felvételi időpontot támogatnák, és szeretnék, ha Románia Bulgáriával együtt csatlakozna.

A problémák között a jelentés felsorolja a közigazgatási reform végrehajtása, a jogrendszer megfelelő működésének biztosítása területén tapasztalható hiányosságokat, emellett a bűnözés és az illegális kereskedelem elleni küzdelem fokozására, a romák integrációjának erőteljesebb támogatására szólítja fel Bukarestet.

Korrupció minden szinten

A képviselők prioritásnak tekintik a „felső szinteken” tapasztalható, „valamint az igazságszolgáltatási, bűnüldözési és közigazgatási szervek minden szintjén megvalósuló és nagymértékű korrupció elleni küzdelmet”, emellett a „határellenőrzés lényeges javítását”, a hamisítás elleni harc fokozását, valamint a szellemi fogyatékkal élők védelmének megerősítését várják Romániától.

Bulgária: atomerőmű-bezárás rugalmasan

Bulgária uniós csatlakozási felkészültségéről Geoffrey Van Orden (néppárti, brit) készített újabb jelentést.
Ebben az EP „ismételten felhívja a tanácsot, hogy amíg Bulgáriában nem helyeznek üzembe új energiatermelési kapacitást, legyen kész rugalmasan szemlélni a kozloduji atomerőmű hármas és négyes blokkjának leállítási dátumát”. A plenáris ülésen elfogadott módosítás ugyanakkor hozzáfűzi: a parlament „kifejezi reményét, hogy Bulgária teljesíti az erőmű hármas és négyes blokkjának leállítására vállalt kötelezettségeket”.

A parlament Romániához hasonlóan Bulgáriát is 2007. január 1-jétől szeretné az unióban látni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik