A hamis horvát útlevéllel Tenerife egyik hoteljében pihenő Gotovina elfogása az EU Balkán-politikájának sikerét jelenti számos elemző szerint. Az unió ugyanis többször közölte: a volt jugoszláv tagköztársaságok európai integrációja addig nem kezdődhet el érdemben, amíg a legjelentősebb háborús bűnösök nem kerülnek a Hágai Nemzetközi Bíróság elé.
Slobodan Milosevic kiadása óta ez praktikusan Ante Gotovina horvát tábornok, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök és Radko Mladic szintén szerb tábornok elfogását és kiadását jelenti. Miután Gotvina most kézre került, Szerbián a sor – vélik elemzők, akikkel részben Boris Tadic szerb elnök is egyetért: „Gratulálok Horvátországnak! Nagyon fontos lépést tettek, valamennyiünknek a térségben így kell cselekednünk.” – nyilatkozta az államfő a tábornok elfogása után. Ellenkező esetben ugyanis Szerbia és Montenegro teljes gazdasági és politikai elszigetelődésre számíthat – tették hozzá elemzők.
Hasonló gratulációk érkeztek Horvátország címére Jack Straw brit külügyminiszter és a NATO-főtitkár részéről is. A politikusok úgy nyilatkoztak, hogy elhárult a legnagyobb akadály az ország NATO- és EU-csatlakozása elől.
Gotovina mellett tüntettek
Megerősítést nyert szavahihetőségünk – közölte a letartóztatás után Ivo Sanader horvát miniszterelnök, aki ezzel arra célzott, hogy az EU elhalasztotta a csatlakozás tárgyalások megkezdését Horvátországgal, mert úgy vélték: a kormány nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy Gotovina nincs Horvátországban.
A belpolitikában akár súlyos kudarc is lehet Gotovina letartóztatása a Sanader-kormánynak. Elemzők szerint a nemzetinek tartott jobboldal számos szavazót veszíthet, amiért nem tudta, vagy nem akarta megvédeni a hősnek számító tábornokot, ráadásul a hágai tárgyalás során szomorú dolgok láthatnak napvilágot a horvát háborús részvételről is.
Zágrábban az elfogás hírére háborús veteránok és fiatalok tüntettek csütörtök este; Gotovina éltetése mellett hazaárulónak nevezték a miniszterelnököt, majd a kormányrezidenciánál összecsaptak a rendőrökkel, akik végül feloszlatták a demonstrálókat. A tábornok szülővárosa melletti sztrádát helyiek égő gumiabroncsokkal zárták el. A tiltakozások vasárnap Splitben folytatódnak, ahol Gotovina 1993 és 1996 között körzetparancsnok volt.
A Vihar Hadművelet horvát hőse
Tizedesként tért vissza frissen függetlenné vált hazája hadseregébe a francia idegenlégióból Ante Gotovina 1991-ben. Példátlanul gyorsan emelkedett a ranglétrán: az 1995-ös Vihar Hadművelet kezdetekor már hazája egyik legelismertebb tábornoka volt.
Az említett hadművelet a háború egyik fordulópontja volt: Gotovina irányításával a horvát csapatok 1995 augusztusában kevesebb, mint egy hét alatt elfoglalták a Horvátországhoz tartozó, de többségében szerbek lakta Krajinai Köztársaságot. A főváros, Knin visszavételekor negyedével nőtt a horvát kormány által ellenőrzött terület nagysága. Az egyedül Jugoszlávia által elismert köztársaságot 1991-ben alapították a helyi szerbek a jugoszláv hadsereg segítségével, miután Horvátország függetlenné vált.
A horvát katonai sikerek nyomán mintegy 200 ezer szerb hagyta el a területet; Szerbia álláspontja szerint kiűzték őket, míg a horvátok azt állítják, hogy a szerb hatóságok kimenekítették polgáraikat. Több száz szerb civilt – zömükben házaikban maradt idős embert – meggyilkoltak. Közülük 150 haláláért és a fosztogatásokért a Hágai Nemzetközi Bíróság szerint Gotovina felelős, míg a horvátok eddig azt állították: egyedi bűncselekmények történtek, melyek elkövetői ismeretlenek.
Gotovinát 2000-ben – amikor Horvátország ígéretet tett a hágai törvényszékkel való együttműködésre – nyugdíjazták, és a tábornok 2001 nyara óta – az elfogatóparancs megjelenésétől – bujkált.
