A Föld minden országának – beleértve a legnagyobb széndioxid-kibocsátókat is – részt kell vennie az éghajlat védelméért folytatott küzdelemben – jelentette ki megnyitó beszédében Gines Gonzales García, az előző, Buenos Aires-i értekezlet elnöke.
A kanadai nagyvárosban közel tízezer résztvevő fog tíz napon át tanácskozni arról, milyen lépésekkel folytatódjon 2012 után a légkör védelme. A montreali ezzel az ENSZ legnagyobb klímaértekezlete a kiotói óta, s egyúttal az első, amelyet Észak-Amerikában tartanak.
Kiotó kudarca
Bár Kiotóban 1997-ben több mint harminc iparosodott ország vállalta, hogy 2012-re csökkenti, de legalábbis korlátozza az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását, a két legnagyobb széndioxid-kibocsátó ország, az Egyesült Államok és Kína mindmáig semmilyen konkrét lépést nem tett az ott elhatározott korlátozások végrehajtásáért. Washington teljességgel hátat fordított a folyamatnak, Pekingnek pedig – mivel Kínát 1997-ben a fejlődő országok közé sorolták – semmilyen kötelezettséget nem kellett vállalnia.
A Montrealban elnöklő Stéphane Dion kanadai környezetvédelmi miniszter jelentős környezetvédelmi sikerekre hivatkozhat, mivel itt fogadták el annak idején az ózonpajzs védelmét célzó montreali jegyzőkönyvet. Beszédében Dion azt nevezte a tanácskozás fő céljának, hogy végre “életre keltsék” az orosz csatlakozás után idén februárban érvénybe lépett kiotói jegyzőkönyvet, azaz kidolgozzák megvalósításának részletes menetrendjét.
Mindemellett Dion szerint ki kell építeni a támogatásoknak azt a rendszerét, amellyel a szegény országokat hozzá lehet segíteni a környezetbarát fejlesztésekhez, és kárpótolni lehet a globális felmelegedés okozta károkért.
A világszervezet illetékes titkársága a fórum előtt nem keltett túl nagy várakozásokat az üvegházhatást kiváltó gázok további csökkentése iránt. Annyi máris bizonyos, hogy a montreali konferencia nem ad felhatalmazást a 2012 utáni légkörvédelmi tárgyalássorozat megkezdésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
