A kétnapos barcelónai találkozón 35 európai, és kilenc arab ország, valamint Izrael delegáltjait fogadták, ebből azonban az európai államokon kívül csupán ketten, Törökország és a Palesztin Hatóság képviseltette magát felsővezetőkkel. A fórumon a magyar küldöttséget Sólyom László köztársasági elnök vezette.
A legnagyobb nézeteltérést a terrorizmus fogalmának meghatározása okozta, ugyanis Európa ragaszkodott volna ahhoz az elvhez, mely szerint a terrorizmus semmilyen indok alapján sem elfogadható. Az utolsó pillanatban mégis megállapodtak, és a dokumentumból kihagyták az európaiak által szorgalmazott mondatot, hogy az önrendelkezésre való jog nem igazolhatja a terrorizmust. Az arab országok cserébe beleegyeztek abba, hogy a nyilatkozat ne ismerje el a külföldi megszállással szembeni ellenállás jogát – írja a Los Angeles Times.
A találkozó csupán harminchat órán át tartott, és a tárgyalások hangulatát végig meghatározta az, hogy az Európán kívüli országok belpolitikai elfoglaltságokra hivatkozva alacsonyabb szinten képviseltetették magukat. A találkozótól azt remélték, hogy az EuroMediterrán csoport egy évtizedes fennállása óta most először tárgyaltak volna együtt a térség vezetői.
A csoport azzal a céllal alakult, hogy 2010-ig szabadkereskedelmi zónát hozzon létre tagjai között.
