Nagyvilág

Az Európa Tanács vizsgálja a titkos CIA-börtönöket

Az Európai Unió magyarázatot, illetve választ vár az Egyesült Államoktól azokra a lapértesülésekre és jelentésekre, melyek szerint terrorizmussal gyanúsított személyeket tartanak fogva kelet-európai CIA-börtönökben. A vizsgálat során harmincegy gyanús repülőút részleteit veszik górcső alá.

 

Egyik EU-s,

másik nem

Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet (nem EU-intézmény), mely páneurópai egyezményeket dolgoz ki a következő területeken: emberi jogok, kultúra és oktatás. Az Európa Tanácsot 1949-ben alapították 10 nyugat-európai ország részvételével. Létezik egy hasonló nevű uniós szervezet is, az Európai Tanács, mely az EU tag-államainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület.

A vizsgálatot az Európa Tanács különmegbízottja, a svájci liberális politikus, Dick Marty vezeti, a jelentést pedig az EU soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia külügyminisztere, Jack Straw terjeszti majd a washingtoni kormány elé. A két szervezet közös vizsgálatának részeként az EU hivatalosan is kérte az Egyesült Államokat, hogy tisztázza a helyzetet, és számoljon be, mi az igazság a Kelet-Európában működtetett CIA-börtönök feltételezett létezésével kapcsolatban. Az USA mindeddig kitért a kérdések elől, nem cáfolt és nem erősített meg egyetlen erre vonatkozó információt sem.

Az Európa Tanács már korábban is foglalkozott a kérdéssel, amikor 2005 áprilisában, egy határozatban felkérte 46 tagját, hogy győződjenek meg arról, hogy országuk területén nem találhatók titkos fegyintézetek.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács jogi bizottságának párizsi zárt ülésén kiderült, hogy Dick Marty műholdfelvételeket is megpróbál beszerezni egy-egy gyanúba került romániai és lengyelországi légikikötőről. A svájci megbízott a New York-i székhelyű Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezettől kapott lista alapján fordult részletekért az európai légiforgalmi irányító szervezethez, a brüsszeli Eurocontrolhoz 31 repülőgép útjával kapcsolatban, amelyeket állítólag rabszállításra használtak.

Műholdfelvételeket is vizsgálnak

Az Európai Unió maga is felvételeket kért a spanyolországi műholdközponttól olyan romániai és lengyelországi létesítményekről, amelyeket a Human Rights Watch a titkos börtönök lehetséges helyszíneinek tart: név szerint a romániai Kogalniceanu légitámaszpontról és a lengyelországi Szczytno-Szymany légikikötőről. Marty vizsgálata kiterjed több más repülőtérre is, amelyeket befogadóképességük alapján a CIA igénybe vehetett ilyen célokra, például Palma de Mallorcán (Spanyolországban), Lárnakán (Cipruson) és Shannonon (Írországban).

Candido Conde-Pumpido spanyol főügyész úgy nyilatkozott, hogy vizsgálódásai nyomán nem akadt bűncselekményre utaló adatra, de ha a gyanú bebizonyosodik, az megronthatja országa kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Egyelőre nincs bizonyíték a titkos börtönök létezésére – ismerte el Marty is, akinek jelentését a jövő héten, legkorábban november 25-én, Bukarestben hozzák nyilvánosságra, de addig több nyomnak is utána kell járni, többek között „repülőgépek gyanúsan ismétlődő mozgásainak”.

Nem feltétlenül nagy börtönökben kell gondolkodni – tette hozzá a vizsgálatot vezető svájci politikus –, hanem olyan helyiségekben is, ahol egy vagy két zárkát alakítottak ki. Hangsúlyozta, hogy vizsgálódása nem „Amerika elleni keresztes hadjárat”, az Európa Tanácsnak azonban erkölcsi kötelessége, hogy végére járjon a vádaknak.

Az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjainak fenntartott titkos CIA-börtönökről szóló első információkat a The Washington Post közölte november 2-i számában. Másnap a Human Rights Watch bejelentette: bizonyítékai vannak arra, hogy a terrorizmussal gyanúsított személyeket Afganisztánból Lengyelországba és Romániába szállították vallatásra. A gyanúba hozott országok mindegyike tagadta a vádakat.
 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik