Nagyvilág

Titkos CIA-börtönök Kelet-Európában?

Stratégiai és belpolitikai okok miatt elméletileg kizárható Magyarország érintettsége a titkos CIA-börtönök ügyében, melynek kapcsán Lengyelország és Románia is gyanúba keveredett.

Csak stabil atlantista elkötelezettségű országokat érheti az USA titkosszolgálatának részéről titkos börtön felállítására irányuló felkérés, ilyen Lengyelország is, ám a magyar politikai elit megosztott az Egyesült Államok melletti elkötelezettség mértékét illetően – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Washington Post azon értesülésére reagálva, mely szerint Románia, és az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Lengyelország is beleegyezett, hogy a CIA titkos katonai fogházakat létesítsen országuk területén. A cikk az ügy kapcsán kelet-európai országokat említ, ami az Egyesült Államokban a hazánktól jóval keletebbre fekvő országokat, elsősorban a volt szovjet térséget takarja – hangsúlyozta Tálas.

Magyarország biztonsági környezete, és az Egyesült Államokkal fenntartott szövetségesi kapcsolatának jellege miatt a szakember szerint nagy valószínűséggel nem számíthat ilyen felkérésre. Ezen túl egy esetleges katonai telep engedélyezése mindenképpen parlamenti megállapodást igényelne, ami Magyarországon biztosítaná a nyilvánosságot. Igaz ugyanakkor az is, hogy a fegyenctelepek helyszínét nemzetközi titoktartás övezi, a guantánamói támaszponton kívül csak néhány, köztük thaiföldi telep létezése került nyilvánosságra. A magyar politikai elit részéről jelenleg konszenzus van arról, hogy egy ilyen ajánlatot el kell utasítani – tette hozzá.

Ezt a teóriát erősíti a kormányzati reakció is, Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító politikai államtitkár a lapértesülésre reagálva közölte: Magyarországot nem kereste meg az Egyesült Államok azzal, hogy hazánkban az al-Kaida-terroristák elhelyezése és kihallgatása céljából titkos fegyenctelepet létesítsenek. Az államtitkár szerint annak a felvetése is abszurd, hogy Magyarország már meglévő fegyintézeteibe titokban foglyokat fogadjon be. Vagy magyar bíróság ítél el valakit, vagy egy nemzetközi bíróság által elítélt személy kerülhet magyar börtönbe, de mindenképpen a nyilvánosság előtt.

Lengyelország és Románia tagad

A Washington Post által publikált cikk a Human Rights Watch amerikai lobbi csoport közleményére hivatkozik, mely szerint az Afganisztánból rabokat szállító járat repülési naplói, illetve a gépek útvonala konkrét bizonyítékul szolgál arra, hogy az al-Kaidához tartozó terroristákat fogvatartó titkos fegyenctelepek léteznek Lengyelországban és Romániában egyaránt.

A vádakat mindkét fél azonnal cáfolta. Az Egyesült Államok soha nem kérte Lengyelországtól, hogy terroristákat őrizzen területén – mondta a lengyel biztonsági szolgálatok vezetője, Zbigniew Siemiatkowski. Románia szintén visszautasította a feltételezést, mely szerint az ország titkos fegyenctelepeknek ad helyet. Calin Taricenau román miniszterelnök közölte: a CIA-nak nincsenek bázisai Romániában.

A Washington Post beszámolója szerint a fegyintézetek kiépítését az amerikai titkosszolgálat négy éve nyolc országban kezdte meg. A hálózat állítólag kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a Kuba területébe ékelődött guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpontra, és néhány kelet-európai demokratikus államra. Amint a feltételezés napvilágot látott, Magyarország mellett Oroszország, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Thaiföld is azonnal közölte, hogy nincs a területén ilyen titkos börtön.

A fogva tartottak jogait féltik

A CIA külföldi titkos táborhálózatáról a londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezet hónapok óta beszámol, májusi világjelentésében pedig figyelmeztetett: egyre több a bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban, és “máshol” olyan őrzőközpontokat működtet, ahol a megfelelő joghatóságoktól távol titokban tartanak fogva feltételezett terroristákat. A Washington Post korábban már korábban felvetette, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) még a szovjet időkben Kelet-Európában olyan fegyenctelepeket létesített a nemzetközi terrorizmus ellen meghirdetett harc gyanúsítottjainak fogvatartására és kihallgatására ahol a gyanúsítottaknak nincs lehetőségük az ügyvédekkel való kapcsolattartásra, valamint a fogva tartottak jogai sem érvényesülnek megfelelően.

Stephen Hadley, George Bush nemzetbiztonsági tanácsadója az ügy kapcsán kifejtette, hogy mindent megtesznek a terrorizmus visszaszorításáért, az alapelvek pedig nem változnak, legyen szó akár nyilvános, akár titkos akcióról, ám a Fehér Ház érdemben nem kommentálta a CIA titkos fegyenctelepeinek létezéséről szóló értesüléseket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik