Nagyvilág

Kétharmados részvétel az iraki népszavazáson

Mintegy 10 millióan, a választásra jogosultak közel 65 százaléka adta le voksát szombaton Irakban az ország alkotmányáról tartott népszavazáson – írja a BBC. A hat halálos áldozatot követelő támadás és a választási bizottság tíz tagjának elrablása ellenére a szavazás a körülményekhez képest nyugalomban zajlott.

Amennyiben az alaptörvényt elfogadják, decemberben parlamenti választásokat tartanak az arab országban, és az új törvényhozás felállásával véget ér a jelenlegi átmeneti időszak. Ellenkező esetben az átmeneti folyamat elölről kezdődik.


A januári parlamenti választások alkalmával sokkal feszültebb volt a voksolás napján akkor harminchatan haltak meg és több tucatnyian megsebesültek.


A választási bizottság közleménye szerint a szunniták lakta al-Anbár tartományban a bizottság tíz munkatársát rabolták el. Bagdadban és a dél-iraki Bászrában szabotázsakciók következtében áramszünet volt, míg az északi-iraki szunnita nagyvárosban, Moszulban fegyveresek járták az utcákat, felszólítva lakosokat, ne szavazzanak az alkotmányra.


A biztonság


A biztonságra az iraki hadsereg egységei mellett a nemzetközi koalíciós erők ügyeltek, akárcsak a közelmúltban tartott parlamenti választások során. A határokat lezárták a járműforgalom elől, és ideiglenesen lezárták Bagdad nemzetközi repülőterét is.


Az alkotmány


A hosszú viták után született iraki alkotmánytervezet drasztikusan szakít a múlttal, a nemzeti és vallási csoportok jogainak mozaikjából építkezik. A tervezet az iszlámot a jog egyik elsődleges forrásaként és államvallásként jelöli meg, de elismeri a vallásszabadságot. Irak államformája köztársaság, szövetségi, demokratikus, pluralista állam. Irakot a tervezet a muzulmán világ részeként említi, de többnemzetiségű, többvallású és multikulturális országként, Kurdisztánt pedig autonóm régióként határozza meg. A parlament felhatalmazása négy évre szól, s a képviselői helyek legalább egynegyedét nőknek tartják fenn. A szövetségi (központi) végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök és a minisztertanács gyakorolja. Államfő csak a negyvenedik életévét betöltött, született iraki lehet. Az államfőt a képviselők saját soraikból, kétharmados többséggel választják, megbízatása négy évre szól.


Ha Irak 18 tartományából bármelyik háromban a választásra jogosultak kétharmada az alkotmány ellen szavaz, az alaptörvény megbukik, s újat kell megszövegezni. Az elmúlt hetek vitái, a szunniták bojkott-felhívásai és a lázadók megfélemlítési kísérletei ellenére megfigyelők abból indulnak ki, hogy a tervezet megkapja a szükséges többséget, és Irak új alkotmánya hamarosan életbe léphet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik