Enyhe emelkedés
Óvatosan reagáltak Merkel kancellári kinevezésére a pénzügyi piacok. A Dax 0,8 százalékkal emelkedett a hír hatására, igaz, az európai tőzsdéken általában áremelkedést tapasztaltak. A stabilitás reményében erősödött az euró és a német államkötvény is.
Háromhetes vajúdás után döntés született a következő német kancellár személyéről, mely egyben azt is jelenti, hogy a két legnagyobb pártnak, a szociáldemokratáknak (SPD) és a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU/CSU) sikerült megegyeznie abban, hogy együtt kormányozzák tovább az országot. Így hivatalosan megkezdődnek a nagykoalíciós tárgyalások, melyeken részt vesz Gerhard Schröder, a távozó kancellár azonban a hírek szerint nem lesz tagja az új kormánynak. A tárgyalások a jövő hét elején kezdődnének és november közepén fejeződnének be.
A ZDF televízió értesülései szerint a szociáldemokraták (SPD) nyolc tárcát kapnak az új német kormányban. Eszerint a kisebbik koalíciós partner képviselője fogja irányítani a külügy-, a pénzügy-, az igazságügyi, a munkaügyi, az egészségügyi, a közlekedési, a környezetvédelmi és a fejlesztés segélyek minisztériumát.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, melyek szerint a kancellárral és a kancellári hivatalt miniszteri rangban vezető politikussal együtt a konzervatív oldalt is nyolc fő képviselhetné a kabinetülések asztalánál. Értesülések szerint a konzervatívok kapnák a védelmi, a belügyi tárcát, a gazdasági és műszaki fejlesztési minisztériumot, a fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági tárcát, továbbá konzervatív politikus állna az oktatással és kutatással, valamint a családügyekkel foglalkozó minisztériumok élén.
Schäuble a belügy élén?
A nap folyamán fokozatosan szivárogtak a hírek a konkrét személyi kinevezésekről is. Értesülések szerint Norbert Lammert kereszténydemokrata (CDU) politikus lehet az új összetételű szövetségi gyűlés (Bundestag) elnöke, az állami hierarchia második embere, s sokan azt rebesgetik, hogy a szociáldemokrata Peter Struck lehet az új külügyminiszter és alkancellár, a kereszténydemokrata Wolfgang pedig a belügyminiszter. A ZDF úgy tudja, hogy az SPD elnöksége jóváhagyta ugyan az alkudozás eredményét, de a hangulat nem volt jó. A sajtóorgánum úgy tudja, az elnökségi ülésen nem esett szó Schröder jövőjéről. Stoiber CSU-elnök arra számít, hogy Schröder távozik a politikai színpadról, a kormányból, s hasonló értesülésekkel rendelkezett hétfőn a Passauer Neue Presse című lap is.
Wolfgang Clement gazdasági miniszter visszavonulását jelezte, Stoiber pedig azt, hogy vállalná a műszaki-technológiai fejlesztési területtel kibővülő-átalakuló gazdasági tárca vezetését. A csúcsvezetők hétfői megbeszélése után az SPD szélesebb körű vezetősége is megismerkedik a tárgyalási eredményekkel. Az alkut, Merkel személyét, az esetleges nagykoalíciós tárgyalások eredményeit az SPD frakciójával és rendkívüli kongresszusának küldötteivel is el kell fogadtatni.
Hosszú udvarlás
A szeptember 18-i előrehozott parlamenti választáson a Konzervatív Unió győzött. A CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el, a szociáldemokrata párt (SPD) 34,3 százalékot ért el. A kereszténydemokraták potenciális szövetségeseinek tekintett liberálisok (FDP) várakozáson felül szerepeltek, s a szavazatok 9,8 százalékát szerezték meg, a Baloldali Párt a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be, a szociáldemokraták jelenlegi koalíciós partnere, a zöldek 8,1 százalékot szerzett.
Mivel a populista Baloldali Párttal egyetlen másik tömörülés sem volt hajlandó koalíciót kötni, a voksolás eredménye azt jelentette, hogy önmagában sem a bal-, sem a jobboldal nem képes kormányalakításra. A három hétig tartó tárgyalások végeredménye lett a nagykoalíció, melyet annak ellenére sikerült Merkel vezetésével megalakítani, hogy a szociáldemokraták sokáig makacsul ragaszkodtak az eddigi kancellár, Gerhard Schröder személyéhez.
Az első női kancellár
A keletnémet kötődésű Angela Merkel Hamburgban született, a Berlintől északra fekvő Templinben nőtt fel, ahová azért kellett átköltözniük, hogy édesapja, aki protestáns pap volt, átvegye az ottani parókia irányítását. Merkel a lipcsei egyetemen szerezte meg fizikusi diplomáját, politikai pályafutását – a kereszténydemokrata pártban – a rendszerváltás után kezdte. A kommunista rendszer összeomlása után előbb Kelet-Németország első szabad kormányának szóvivőhelyetteseként tevékenykedett, majd röviddel később Helmuth Kohl kancellár kinevezte a Női és Ifjúsági Ügyek Minisztériumának élére.
A „Kohls Mädchen”-nek is becézett hölgy valóban Kohlnak köszönheti csúcsratörését. A CDU korábbi pártelnöke egymillió márkányi támogatást fogadott el, mellyel évekkel később nem tudott elszámolni. Az emiatt kirobbanó botrány következtében Kohl 2000-ben lemondott pártvezetői posztjáról, és a tagok az akkor 45 éves Angela Merkelt választották meg, akiről akkoriban kevesen gondolták, hogy kancellár lesz belőle. A legutóbbi országgyűlési választásokon, 2002-ben, még udvariasan átengedte a kancellárjelöltséget a CDU testvérpártjaként számon tartott CSU vezetőjének, Edmund Stoibernek, aki azonban hajszálnyi különbséggel alulmaradt az iraki háború ellenzésével az utolsó pillanatban fordító Schröderrel szemben.
