Nagyvilág

A Vajdaság biztonsági kockázat Európa számára

Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el a vajdasági kisebbségek helyzetéről. A hétpárti egyetértéssel megfogalmazott dokumentum figyelmezteti Szerbiát: európai integrációs törekvéseinek sikere múlhat azon, betartja-e az emberi jogokat a Délvidéken. A kisebbségek zaklatása ugyanis biztonsági kockázat Európa számára.

„A nemzetiségi sokféleség védelméről a Vajdaságban” című dokumentum tervezete hétpárti egyeztető tárgyalásokat követően született meg. A megszavazott szöveget – mások mellett – három magyar képviselő terjesztette be: Becsey Zsolt (néppárti), Tabajdi Csaba (szocialista) és Szent-Iványi István (liberális).

Zaklatás, bántalmazás, fenyegetés, erőszak

A szöveg emlékeztet arra, hogy továbbra is érkeznek jelentések a Vajdaságból az emberi és kisebbségi jogok, a civil társadalom jogainak megsértéséről. A dokumentum külön említi kisebbségi politikusok zaklatását és fizikai bántalmazását, valamint a magyar nemzetiségi politikai vezetőket ért fenyegetéseket – emelte ki az Európai Parlament közleménye is.

Az állásfoglalás megállapítja, hogy a szerb központi és helyi szerveknek évek óta nem sikerült javítaniuk az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásának helyzetén, emellett nem állították bíróság elé az erőszakos cselekmények és zaklatások elkövetőit sem.

Az EP szerint nem történt jelentős előrelépés a vajdasági nemzeti és etnikai kisebbségek hosszú távú léte hanyatlásának visszafordítása, oktatásban való részvételük megkönnyítése, a közigazgatásban, a bírói és a rendőri szakmában történő képviseletük, illetve a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a jogállamiságon alapuló intézményekhez való egyenlő hozzáférésük megkönnyítése ügyében.

Szerbiának be kell tartania kötelezettségeit

Kostunica szerb miniszterelnök 2004. szeptemberi ígéretével szemben az állásfoglalás szerint a szerb kormánynak nem sikerült felállítania azt a két bizottságot, amelyek az etnikai alapon elkövetett cselekményekkel, illetve általában az etnikai kapcsolatokkal foglalkoznának.

A szöveg megjegyzi, hogy Szerbia és Montenegrót nemzetközi és európai emberi jogi egyezmények kötik, amelyek teljes körű végrehajtásáról gondoskodnia kell az EU-integráció további haladásának feltételeként.

Állásfoglalásában az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt.

Az EP felszólítja Szerbia és Montenegró hatóságait, hogy a Vajdaságban előforduló erőszakos cselekedeteket a hatályos jogszabályok alapján tekintsék bűncselekményeknek.

Az EP kész nyomást gyakorolni Belgrádra

Az Európai Parlament kinyilvánítja, hogy saját költségvetési jogkörét mind segítségnyújtásra, mind pedig Szerbia-Montenegróra történő nyomásgyakorlásra hajlandó felhasználni, az alapvető emberi jogok és szabadságok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elősegítése érdekében.

Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot, és személy szerint Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent. Ennek érdekében az EP azt kéri, hogy az Európai Unió küldjön megfigyelőket a térségbe.

A dokumentum végül figyelmezteti a szerb-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a stabilizációs és társulási folyamat alapelemei szükségesek ahhoz, hogy az Európai Parlament beleegyezését adja a társulási megállapodás aláírásához és az Európai Unióval való jövőbeli partneri kapcsolatokhoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik