Ezt Gilyán György, a gazdasági és közlekedési minisztérium közigazgatási államtitkára közölte a vállalkozók képviselőivel közösen tartott szerdai berlini megbeszélései után.
Német partnereivel – Wilhelm-Georg Adamovitsch gazdasági és munkaügyi, illetve Gerd Ehlers pénzügyminisztériumi államtitkárokkal – kedd este egyetértettek abban, mindent el kell követni a feketemunka ellen indított német SoKo Bunda akcióban még vizsgálat alatt álló 20 magyar cég ügyének mielőbbi lezárása és a vétlennek bizonyuló cégek kártérítésének segítése ügyében. A szabályok ellen nem vétő cégeket pedig “meg kell védeni minden tekintetben, tehát jogi, erkölcsi és anyagi értelemben, továbbá a bizalomvesztéstől is” – mondta a közigazgatási államtitkár.
A jövő pénteken, Budapesten munkához látó vegyes bizottság másik fő feladata a munkaügyi együttműködés szabályozásának pontosítása, a kiszámítható jogszabályi környezet kialakítása lesz, a magyar EU-csatlakozás óta eltelt egy év tapasztalatainak fényében – tette hozzá.
Gilyán György szerint német részről megígérték, az ügyészségnél sürgetni fogják a magyar vállalkozók ellen folyó vizsgálatok mielőbbi lezárását. Ismét hangsúlyozták: a magas munkanélküliség miatt nagy politikai nyomás nehezedik rájuk, hogy határozottan lépjenek fel, főleg a feketemunka ellen, így százezres nagyságrendben indultak vizsgálatok, amelyek értelemszerűen nemcsak magyar cégek ellen irányulnak. Hozzáfűzték, továbbra is üdvözlik a magyar cégek bővülő németországi tevékenységét.
A szerda délelőtti berlini konzultációra német részről kizárólag azokat a, Németországban 10-15 éve tevékenykedő magyar vállalatokat hívták meg, amelyek nem voltak érintve a SoKo Bunda néven elhíresült razziasorozatban.
Képviselőik üdvözölték a magas szintű konzultációs lehetőséget, ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy erre csak két, a magyar cégek jó hírnevét nagymértékben rontó razzia után került sor. Az MTI-nek adott írásos nyilatkozatuk szerint “a német felet meglepte, hogy nem az ellenőrzések tényét, hanem azoknak az európai normákkal össze nem egyeztethető módszerét kifogásolják”.
Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt 15 évben nem egyértelműen és átfogóan tájékoztatták a magyar vállalkozókat a németországi vállalkozáshoz szükséges feltételekről, ami szintén okává vált a rendkívül kemény razziáknak.
Közlésük szerint a német államtitkár önkritikát gyakorolt a megbeszélés végén, elismerve, hogy sem Magyarország belépése előtt, sem pedig azt követően a két ország hatóságai között a kommunikáció nem érte el a szükséges szintet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
