Az iraki háború, illetve újjáépítés során mindeddig csupán néhány kormány közeli cég kapott megrendeléseket a Bush-adminisztrációtól – írja a német Spiegel Online internetes újság. A németek ezt különösen azért sérelmezik, mert újabban Berlin és Párizs is szeretne megrendeléseket kapni, legalábbis a német és a francia cégek kiszorítva érzik magukat az iraki piacról.
Mit akar Európa?
Az EU külügyi biztosa pénteken értésre adta, hogy az iraki újjáépítés és az iraki adósság csökkentése, elengedése összefügg. Előzőleg nemzetközi felzúdulást okozott, hogy az amerikai kormány, biztonsági megfontolásból, kizárta az iraki újjáépítés fővállalkozói szerződéseiből egyebek között az orosz, a francia és a német vállalatokat, mert kormányaik ellenezték a tavaszi háborút Irakban – írja az MTI-Eco. Javier Solana, az EU külügyi biztosa pénteken “nem túl bölcsnek” nevezte az amerikai kormány tilalmát. „Ugyanakkor, amikor azt mondják, hogy egyes országok nem vehetnek részt az újjáépítési pályázatokon, ugyanezeket az országokat együttműködésre kérik, arra, hogy adjanak pénzt az adósságok leírására” – mondta. Az Európai Bizottság korábban közölte: megvizsgálja, hogy az amerikai tilalom nem sérti-e a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. Az amerikai elhatározás nehezítheti az amerikai kormány másik törekvését, a 125 milliárd dolláros iraki küladósság könnyítésének nemzetközi elfogadtatását. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan csütörtökön óvatosan utalt arra, hogy valamelyes rugalmasság lehetséges azoknak a kizárt országoknak a megítélésében, amelyek közreműködnek az iraki adósság csökkentésében. Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes kedden közölte, hogy a korlátozás 26 fővállalkozói szerződésre vonatkozik. Ezeknek a szerződéseknek az összértéke elérheti a 18,6 milliárd dollárt. A nemzetközi pályázatot rövidesen meghirdetik, de a kizárt országok vállalatai nem vehetnek részt a pályázatokon. A jelenlegi helyzetben várhatóan a brit, a japán, az olasz, a holland, az ausztráliai, a dél-koreai és a lengyel vállalatok járnak a legjobban, és az Egyesült Államok iraki erőfeszítésének támogatói között van Albánia, Bulgária, Dánia, Honduras, Magyarország, Kazahsztán és a Fülöp-szigetek is – emlékeztettek hírügynökségek. A Reuters hírügynökség által megkérdezett amerikai kereskedelmi jogászok kétséges és veszélyes precedensnek nevezték a szabad verseny efféle korlátozását.
Márpedig az amerikai elnök, George W. Bush kijelentette, hogy elsősorban az amerikai vállalatok és a koalícióban résztvevő államok cégei kaphatnak majd megrendeléseket az USA adófizetőinek pénzéből kiírt tendereken. Persze ez még mindig a jobbik eset, hiszen sokszor pályázatot sem hirdetnek az amerikai megszállók Irakban. Így jutott zsíros falatokhoz a Halliburton olajcég egyik leányvállalata, a Kellogg, Brown & Root (KBR) is.
Az ügy érdekessége, hogy a Halliburton cég korábbi elnöke a washingtoni „héják” egyik vezéregyénisége, Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök volt, aki a legerőteljesebben támogatta az Irak elleni támadást. Sokak szerint egyébként Cheney az USA valaha volt legbefolyásosabb alelnöke, aki az idősebb George Bush-sal, a korábbi elnökkel kialakított személyes barátsága miatt szerezhette meg az alelnöki posztot az ifjabbik Bush adminisztrációjában.
Most bajba kerülhet a Bush-kormányzat, miután kiderült, hogy a Halliburton, illetve a KBR jelentősen túlszámlázott néhány állami megrendelés után. A „nagy kaszálást” egy benzinszállítási szerződés jelentette, amelyet a Pentagonnal kötött a Kellogg, Brown & Root. E megbízás esetében a KBR az indokoltnál legalább 61 millió dollárral többet számlázott. A többletköltségeket a cég azzal magyarázta, hogy az amerikai haderőnek kellett szállítania, méghozzá háborús területen, és ezt a kockázatot kell megfizetnie az USA-kormánynak. Wendy Hall, a Halliburton szóvivője szerint máris több mint húsz üzemeanyag-szállító kamionjuk sérült meg a harcok következtében, kilenc sofőrjük sebesült meg, és egy vezető életét is vesztette. A BBC szerint mindenesetre a cég és az amerikai hadügyminisztérium szakértői „már dolgoznak az ügy megoldásán”.
Prémium – monopoljogokért cserébe
A The New York Times amerikai lap, amely viszont inkább ellenezte az iraki háborút, arról számolt be, hogy a Halliburton gallononként 26 centet számított fel magának, ami egyszerűen a monopóliumából adódó prémium – egy a BBC-nek nyilatkozó olajipari szakértő, Phil Verleger szerint. Az iraki háborúval kapcsolatban kevésbé kritikus álláspontot elfoglaló brit BBC egyébként némileg eltérő értesülésekre alapozva azt írja, hogy a KBR nem számlázott túl, csak „túl sokat fizetett egy helyi alvállalkozónak”.
A Halliburton szóvivője, Wendy Hall például egyenesen cáfolta azt, hogy túl magas árat kértek volna a verseny nélkül odaítélt megbízásnál. A Pentagon számvizsgálói azonban nem hittek a cégnek: kiderült ugyanis, hogy miközben az amerikai hadseregnek beszállító KBR-nek 2,27 dollárt kellett egy gallon benzinért fizetnie, egy másik megrendelő 1,18 dollárért jutott hozzá ugyanekkora mennyiséghez, ugyanabból a kuvaiti forrásból. (Az USA-haderő egyébként összesen 56,6 millió gallont rendelt a KBR-től.)
A demokratáknak kevésbé tetszik az ügylet
A demokrata párti, tehát a republikánus Bush-kormányzat ellenfelének számító amerikai szenátort, Frank Lautenberget sem győzte meg a Halliburton és a kabinet magyarázkodása. Lautenberg most szenátusi vizsgálóbizottság felállítását követeli, a Pentagon számvevőszéki jelentését megismerve. Időközben egy másik, végül meg nem valósult KBR-ajánlatra is fény derült: a benzinszállítások mellett az amerikai hadsereg meleg étellel való ellátására is szerződni szeretett volna a Kellogg, Brown & Root, és ezt sem túl olcsón vállalta volna. A jelentések szerint itt egy úgynevezett Cafeteria-Service esetében például a KBR ajánlata 67 millió dollárral volt drágább a szokásosnál, de ezt már a Pentagon sem fogadta el, és elutasította a cég javaslatát.
A Spiegel Online rámutat arra, hogy immár verseny nélkül mintegy 15,6 milliárd dollárt ítéltek oda a KBR-nek, különböző megrendelések formájában. A BBC szerint ebből az összegből eddig kétmilliárd dollár folyt be a céghez. Az eddig felsorolt esetek nem az elsők a KBR és a hadsereg közötti szerződések történetében. A cégnek tavaly kétmillió dolláros büntetést kellett fizetnie amiatt, hogy a kaliforniai Fort Ordban lévő támaszponton túl drágán végezte az őrzési és javítási tevékenységeket.
Az amerikai Kongresszus alá rendelt számvevőszék 1997 és 2000 között több szabálytalanságot is megállapított a KBR esetében, amikor a cég az USA balkáni hadműveletei során működött közre. Enyhén szólva is megkérdőjelezhető számlákat nyújtott be már akkor a társaság: egy rétegelt falemezért például 85,98 dollárt számlázott a KBR, miközben az csupán 14,06 dollárba került, s egyes katonai irodákat a kimutatások szerint naponta négyszer takarítottak ki a KBR emberei…
