Nagyvilág

Megállt az amerikai előretörés, pozícióharcok

Lassan egy hete zajlik az iraki háború, az Egyesült Államok és szövetségesei nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az eddig elért ereményekkel.

Az angolszász csapatok előrenyomulása gyakorlatilag megakadt Közép-Irakban, ahol homokvihar és Szaddám Huszein csapatainak makacs ellenállása fogadta a szövetségeseket. Az amerikai hadvezetés immár nyilvánosan beszél arról, hogy csapataik kimerültek, a harceszközök javításra szorulnak, és a vártnál nehezebben haladnak előre katonáik. Colin Powell amerikai külügyminiszter is önkritikus volt, aki elismerte, hogy jobb eredményekre számítottak korábban.

Közelebb a kezdet, mint a vég…

A hadügyminiszter, Donald Rumsfeld is azt hangsúlyozta, hogy a háború kezdete közelebb van, mint a vége, és kemény harcokra kell számítani Bagdad környékén, amelyet egyébként a Köztársasági Gárda, Szaddám elitalakulata véd.

Az arab elitcsapatoknak a fáradt amerikaiak nem akarnak nekimenni. Ezt a főparancsnok, Franks tábornok is sejteni engedte, amikor arra utalt, hogy néhány napos pihenésre van szükségük az USA haderőinek, különösen az élen haladó 3. gyalogsági hadosztály egységeinek. A hírek szerint tehát egyelőre elhalasztják a Bagdad elleni végső rohamot, amelyet a nyilatkozatok szerint március 29-ére toltak el.

Az eddigi legnagyobb csata Nadzsafnál

A középső fronton, Bagdadtól 100-150 kilométerre igen heves harcok zajlanak. Ezekben a küzdelmekben az amerikaiak szerint legalább 100-200 iraki vesztette életét. A Nadzsaf és Kerbala környéki, az Eufrátesz völgyében zajló összeütközéseket a háború eddigi legnagyobb csatájának nevezi a CNN. Áttörésről azonban nincs hír, csupán annyit lehet tudni, hogy egyre több amerikai egység tart észak, vagyis Bagdad felé. Akadályozza az amerikai hadműveleteket a homokvihar is, hiszen ilyen körülmények között a szövetséges légierőt nem lehet bevetni, nem lehet kicsikarni a győzelmet a magukat a sivatagban beásó irakiak ellen. 

Az amerikai átcsoportosításokat, az észak felé nyomulást elsősorban az teszi lehetővé, hogy délen viszonylagos sikereket értek el az angolszászok. Egyrészt – úgy tűnik – Umm-Kaszrban sikerült stabilizálniuk a helyzetet, és a legfontosabb iraki kikötőt tényleg ellenőrzésük alá vonták az amerikaiak és az angolok. (Ezt egyébként már egy hete is bejelentették, csakhogy ezek a nyilatkozatok a valósággal igen gyenge kapcsolatban voltak.)

Hazánk 15 millió dollárt kap

A harcokkal egyidejűleg Bush amerikai elnök több mint 70 milliárd dolláros pótköltségvetési tervet nyújt be az amerikai törvényhozás elé. A kongresszus által megtárgyalandó javaslatban nemzetközi támogatások is szerepelnek. Izraelnek és Törökországnak egy-egymilliárd dollárt juttatna Bush, míg Magyarország 15 millió dollárra számíthatna, ha elfogadják a javaslatot.

Felkelés Bászrában?

A déli fejlemények közé tartozik, hogy Bászra körül egyre szorosabb az ostromgyűrű. Egyelőre tisztázatlan azonban, hogy mi folyik a városon belül. Brit jelentések szerint népfelkelés tört ki, fogytán van az ivóvíz és az élelem. Ezt erősítik siíta iszlám források is. (Siíták élnek többségében Bászrában, miközben Szaddám Huszein a szunnita mohamedánok közé tartozik.)

A brit és siíta közlésekkel szemben az iraki tájékozattási miniszter kategorikusan cáfolta a Szaddám-ellenes bászrai felkelés hírét. Az igazságot nehéz kideríteni, mindenesetre a britek azokat az iraki alakulatokat lőtték keddről szerdára virradóra, amelyek az utcákon lévő bászrai lakosságra tüzeltek.

A légifölény továbbra is a szövetségeseké

Miközben a szárazföldi harcokban kevés az átütő erő, a légiháborúban egyértelmű az angolszászok fölénye. Keddről szerdára virradóra sokadszor bombázták Bagdadot, s elsősorban az iraki tévében, annak központjában és adótornyaiban tettek károkat az amerikaiak. Moszul térségét is erősen támadták a szövetségesek.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik