A hírügynökségek szerint vasárnap sor került az eddigi legkeményebb szárazföldi összecsapásra, ugyanakkor szombat hajnalban a szövetségesek minden eddiginél nagyobb erejű robbantásokat okozó bombatámadást hajtottak végre.
Középpontban a televízió
Vasárnap délelőtt a katari al-Dzsazíra televízióban amerikai katonák holttestét és öt hadifoglyot mutattak be. A foglyok közt egy sebesült és egy nő volt, a katonák az adásban közölték nevüket, lakhelyüket és megadták katonai azonosító számukat is. A műsort követően felháborodásának adott hangot több amerikai vezető is. Donald Rumsfeld a CBS-nek nyilatkozva a hadifoglyok jogállására vonatkozó genfi konvenció megsértésének nevezte a foglyokról az al-Dzsazíra által sugárzott képeket.
Egy beépített iraki indította a háborút
A Neewsweek értesülései szerint egy beépített iraki diplomata jelzésére indult el öt nappal ezelőtt az amerikai támadás. A hetilap értesülései szerint a hírszerző értesítette Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert arról, hogy Szaddám Huszein egy átlagos lakóház alatt kialakított bunkerban tartózkodik. A miniszter ezt követően értesítette Bush amerikai elnököt, aki rögtön kiadta a támadásra a parancsot.
A televíziós felvétel további feszültségeket szül az Egyesült Államokban, hiszen morális és jogi szempontból is megkérdőjelezhető, vajon az amerikai televíziós társaságok lejátszhatják-e a felvételt. Legfrissebb információink szerint a CNN, miután az amerikaiak hivatalosan értesítették az érintettek hozzátartozóit, nyilvánosságra hozta a felvétel egy részét.
Bombázás – menetrend szerint
A diplomáciai szópárbajjal párhuzamosan a levegőben és a szárazföldön is összecsapások zajlanak. Az amerikai és brit repülőgépek vasárnap este két hullámban majd hétfőn hajnalban ismét bombázták az iraki fővárost. Megfigyelők szerint találat érte a kormány székházát és csapást mértek Moszul városára is.
Tüntetések a világban
Az egyik legnagyobb békepárti megmozdulás a pakisztáni Lahorban volt, ahol legalább 200 ezren tüntettek. A jordániai Maanban, a helyi egyetem 4000 hallgatója tiltakozott a háború ellen. Az egyik dél-libanoni menekülttáborban 7000 palesztin vonult fel, amerikai és brit zászlókat égettek el, és Szaddám Huszeint biztatták.
Több ezren tüntettek a békéért a szicíliai Sigonellában. Pisában a nemzetközi békemozgalom szivárvány színű, 70 négyzetméteres zászlaját tűzték ki a Ferde Toronyra. Madridban 60-an megsebesültek, amikor összecsaptak egymással a békéért tüntetők és a rendőrök.
New Yorkban 200-250 ezren sürgették a béke helyreállítását, 70 embert őrizetbe vettek. Chicagóban rendőrségi kordon választotta el egymástól a több száz fős háborúellenes tábort, és a hasonló nagyságú, az elnököt és a katonákat támogató tömeget. San Franciscóban tízezrek tiltakoznak már harmadik napja a városháza előtt.
Az ausztráliai Sydney-ben, Canberrában és Adelaide-ban több tízezren követelték a háború befejezését.
Jóval kiegyensúlyozottabb a küzdelem a szárazföldön: a legfrissebb híradások szerint a szövetséges csapatok 160 kilométerre közelítették meg az iraki fővárost, amerikai közlés szerint azonban már Bagdadban vannak a speciálisan képzett amerikai különítményesek, akik az iraki főváros szárazföldi ostromára készülnek.
A előrenyomulás során komoly ellenállásba ütköztek az amerikai-brit csapatok Nasiriya városánál. Az összecsapásban több mint tíz szövetséges katona életét vesztette, és legalább 12 az eltűntek száma is, akik valószínűleg iraki fogságba kerültek. Az iraki védelmi miniszter szerint viszont 25 amerikai és brit katona esett el a nasiríyai harcokban.
Szultan Hasim Ahmed elmondta, hogy az iraki erők 10 ellenséges harckocsit és 20 páncélozott csapatszállító járművet semmisítettek meg, továbbá lelőttek egy személyzet nélküli kémrepülőgépet. Az öt napja tartó háború legkeményebb ütközetéként értékelik az eseményeket a tudosítók. Szakértők szerint kedden megkezdődhet a főváros ostroma, bár egyesek szerint az iraki konfliktuson túlmutató következményekkel is járhat, ha a szövetséges csapatok megpróbálják bevenni az iszlám világ egyik legjelentősebb bástyáját.
Előkerült a vegyifegyver
Az éjszaka folyamán vegyifegyvergyártó üzemre bukkantak az amerikaiak. Az amerikai erők több híradás beszámolója szerint elfoglaltak egy feltételezett vegyifegyvergyárat és annak iraki vezetőjét a Bagdadtól 160 kilométernyire délre lévő Nadzsaf városában. A washingtoni védelmi minisztérium óva intett az elhamarkodott következtetésektől. A tárca egy tisztségviselője szerint az amerikai egység értékes információk birtokába jutott. Az egyelőre nem világos, mit gyártottak az üzemben, amelyet tökéletesen álcáztak, hogy műholdról ne lehessen megkülönböztetni a sivatagtól.
Lapinformáció szerint egy amerikai katona könnyebben megsebesült a 40 hektáros telepre való behatolás közben, amikor a katonák átvágták az elektromos kerítést. Az amerikai védelmi minisztérium jelenleg is vizsgálja az üzemet.
Ausztrál csapatok az éjszaka ballisztikus rakéták indítására szolgáló bázisra bukkantak. A kommandósok szövetséges vadászbombázókat hívtak a helyszínre, amelyek megsemmisítették a támaszpontot. Az elsődleges felmérés szerint tüzelőanyag-tartályok és daruk pusztultak el a légicsapásban de a részletes jelentésre még várni kell.
