Nagyvilág

Diplomáciai baki: Bush szövetségese nevét sem tudja

Egyre közelebbinek tűnik az iraki háború, és egyre nő az elégedetlenség az USA-val szemben. Még a két szövetséges, Spanyolország és Nagy-Britannia sajtójában is egyre hangosabb a bírálók hangja.

A brit és a spanyol lapok természetesen nem Szaddám Huszeint védik, hanem arra mutatnak rá, hogy milyen ügyetlenül végzi az amerikai diplomácia a dolgát. Arról van ugyanis szó, hogy a világ egyik legvisszataszítóbb diktátorával szemben sem sikerült Washingtonnak egységfrontot kialakítania.


Az elnök és a szövetségesek neve

Számos példát említ a diplomáciai bakikra az El Pais spanyol újság, amely napilap létére hétfőn tizenhárom (!) oldalon foglalkozott az iraki konfliktussal. Mint ismeretes, Spanyolország – Bulgária és Nagy-Britannia mellett – az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) azon tagjai közé tartozik, akik feltétlenül támogatják az USA politikáját. Ezzel szemben a spanyol újság felidézi, hogy Bush elnök még legszorosabb szövetségesének nevét sem tudja megjegyezni.

Így fordulhatott elő, hogy az amerikai elnök „Barátom, Ansar”-ként emlegette a spanyol miniszterelnököt, akinek a neve egyébként José Maria Aznar. (Még kínosabb, hogy a “Mi amigo, Ansar” mondat akár “Barátom, a liba”-ként is fordítható spanyolra.) George W. Bush azonban híres az efféle tévedéseiről: egy alkalommal, még a választási kampánya előtt megkérdezték tőle, hogy ki a floridai kormányzó, és állítólag nem tudta erre a választ. Pedig e posztot Jeb Bush, a saját fivére tölti be.

Persze Jeb Busht sem kell félteni: a floridai kormányzó (merthogy ő tényleg az) igen fontos szerepet tölt be a diplomáciában. Nemrégiben ugyanis felvetődött, hogy az iraki konfliktusban Amerika mellé álló országokat meg kellene jutalmazni, s e bejelentést éppen Jebre bízták a Bush családban. Ő ki is mondta: „olyan jutalmat kap majd Spanyolország, amit most el sem tud képzelni”. Hogy rá esett a család választása nem véletlen: Floridában igen nagy számban élnek spanyol ajkúak, talán ezért tartották az itteni kormányzót alkalmasabbnak arra, hogy a madridi kormánnyal kommunikáljon.

Spanyolország nem köztársaság, hanem királyság

Más kérdés, hogy az El Pais szerint Jeb is ejtett egy apró hibát: ő ugyanis a Spanyol Köztársaság elnökének nevezte Aznar madridi miniszterelnököt. Ez nemcsak azért kínos, mert Aznar kormányfő (presidente del Gobierno), tehát nem elnök, hanem azért is, mert Spanyolország nem köztársaság, hanem királyság…

Ennél sokkal érdekesebb, hogy mit ajánlottak az amerikaiak a spanyoloknak segítségül. Állítólag felmerült, hogy a nemzetközi együttműködéssel készülő fúziós atomerőmű elhelyezésénél az USA a spanyolországi helyszínt támogatja majd. A fúziós erőmű építésétől az Egyesült Államok nemrégiben ugyan visszalépett, de most újra csatlakozni fog a projekthez a hírek szerint. Az El Pais szerint ez azért lehet előnyös, mert a potenciális helyszínek között amerikai település nem lesz, így az USA semleges félként nagyobb jogot kaphat a végső döntés meghozatalakor.

A fúziós erőmű egyébként vagy a spanyolországi (katalóniai) Vandellósban, vagy a franciaországi Cadarache-ban, esetleg a kanadai Claringtonban, illetve a japán Rokkashóban épülhet meg. A beruházás nagyságáról csak annyit érdemes említeni, hogy négymilliárd euróról van szó, amelyet húsz éven keresztül költenének el a finanszírozó államok – írja az El Pais.

A BBC is bírálja az amerikaiakat

Az amerikai diplomácia erőlködését mindenesetre komoly fenntartásokkal kezeli a másik szövetséges, London sajtója is. A BBC szerint Bush és Blair brit miniszterelnök diplomáciai katasztrófa elé néz. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában ugyanis Franciaország és Oroszország – Chirac francia köztársasági elnök és Ivanov orosz külügyminiszter bejelentése szerint – megvétózza az amerikaiak által támogatott Irak-ellenes határozati javaslatokat.

Így várhatóan nem lesz második BT-határozat a közel-keleti ország ellen, ugyanakkor Bush és Blair leginkább már csak abban bízhat, hogy legalábbis a „morális többség” melléjük áll a tizenöt tagú testületben. Ám ha szereznének is kilenc szavazatot a tizenötből, akkor sem lenne ennek jogi érvénye.

A franciákat és az oroszokat egyébként támogatja Németország és nagy valószínűséggel Kína is – teszi hozzá a BBC. Márpedig Párizs, Moszkva és Peking egyaránt megakadályozhatja (akár egyedül is) az ENSZ-határozat megszületését, mivel a Biztonsági Tanács állandó tagja.

Kofi Annan közbeszólt

Ebben a kényes helyzetben érkezett egy újabb diplomáciai csapás az angolszász nagyhatalmakra: Kofi Annan ENSZ-főtitkár úgy nyilatkozott ugyanis, hogy az ENSZ-en kívüli akciók ellentmondanának a nemzetközi szervezet alapokmányának. Ez különösen Tony Blairt érintheti kellemetlenül – írja a BBC –, minthogy a brit miniszterelnök hazájában egyre erősebb bírálókra talál nemzetközi politikája miatt.

Ugyanakkor Bush elnököt nem izgatják a diplomaták megjegyzései. Ő eltökélt, nincs szüksége engedélyekre – idézi őt a londoni hírforrás. Blairt annál inkább zavarja mindez: három afrikai országba (az ENSZ BT nem állandó tagjaihoz) is elküldte megbízottját, és személyesen beszélt a Csiang Cö-min kínai elnökkel, egyelőre nem sok sikerrel.

Több BT-tag egyébként már jelezte, hogy több időre lenne szüksége a döntéshez. Így nyilatkozott például Chile is. Az időhúzás nem jönne rosszul az amerikaiaknak sem – írja a BBC -, miután nekik még Törökországot is győzködniük kell, hogy az Európa és Ázsia határán fekvő, Irakkal szomszédos állam fogadja be az USA csapatait.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik