Paul Manafortot, Donald Trump amerikai elnök korábbi kampányfőnökét hétfőn letartóztatta az FBI.
Ez a mondat már önmagában ijesztően hangzik, és akkor még nem is szerepelt benne, hogy miért tartóztatta le. Manafortot az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolják, több olyan más mellett, mint például a pénzmosás, vagy az, hogy félrevezetően regisztrált egy másik nemzet ügynökeként. Összesen 12 vádpont van.
Manafort 2006-ban egy ukrán pártnak, Viktor Janukovics Régiók Pártjának dolgozott. Janukovics volt az az ukrán elnök, akit később elkergettek Ukrajnából és Oroszországban húzta meg magát. Az ukrán-orosz konflitkus kitörésének ez máig az egyik legfontosabb indoka, mert Janukovicsot Putyin bábjaként kezelték, és az elüldözésével Oroszország befolyása jelentősen visszaesett Ukrajnában.
2017 végén Janukovics neve nem mutat jól egy amerikai politikai tanácsadó önéletrajzában, Manafort pedig ahol lehetett, szerette is elhallgatni.
Ukrán szál
Az Egyesült Államokban létezik egy törvény, aminek az a rövidítése, hogy FARA. Ez a külföldi ügynökök tevékenységét szabályozza. A neve onnan lehet ismerős, hogy a Fidesz folyamatosan erre a törvényre hivatkozott mintaként, amikor megpróbálta megindokolni, hogy miért lehetetleníti el a vele szemben kritikus civil szervezeteket. Csakhogy a FARA nem hasonlít a magyar törvényre, amely azt szabályozza, hogyan kell elszámolni a külföldről kapott támogatásokkal. Ezzel szemben a FARA kifejezetten a nemzetállamok lobbistáit tartja kordában. Ha például valaki Törökországnak dolgozik az Egyesült Államokban, tehát pénzért hivatalosan is török érdekeket képvisel, akkor kell regisztrálnia.
Paul Manafort ezt nem tette meg, amikor Ukrajnának dolgozott. Az ellene folyó vizsgálat állítólag sokkal régebb óta tart, mint maga a Trump-kampány. Manafort 2006-ban kezdett el Ukrajnának dolgozni. Illetve nem is csak Ukrajnának, hanem Oleg Deripaskának, egy orosz oligarchának is, akit az amerikai sajtó csak úgy emleget, hogy közeli kapcsolatban áll Putyinnal. Persze melyik orosz oligarcha nem áll közeli kapcsolatban Putyinnal.
Manafort évi 10 millió dollárt kapott Deripaskától a munkáért, ami 2014-ben kezdte el szúrni az FBI szemét. Lehallgatni is ekkor kezdték el Manafortot, ami hosszú távon még magyarázatot adhat arra is, hogyan hallgathatták le a Trump-stáb több tagját is.
Orosz szál
Manafort régi Trump-támogató. Roger Stone-on, az egyik legfurcsább amerikai tanácsadón keresztül kapcsolódnak egymáshoz, de a kampányba csak 2016-ban került be. Ezután pár héttel a New York Times cikke szerint újabb vizsgálat indult Manafort ellen az FBI-nál. Még néhány héttel később pedig kinevezték a kampány vezetőjének.
És itt jön az a pont, ami kritikus lehet Donald Trump számára. Az elnök eddig nem keveredett bele Manafort balhéjába, az egész FBI-ügy egy korábbi munkáról szól. Csakhogy Manafort 2016 júniusában ott volt a szobában azon a beszélgetésen, ahol Donald Trump fia fogadott egy orosz ügyvédet, aki azt ígérte, terhelő anyagokat ad neki Hillary Clintontól.
Egy hónappal ezután Manafort írt egy emailt Oleg Deripaskának, hogy szeretne-e privát információkat kapni az amerikai kampányról, ezzel gyakorlatilag felajánlva – legalábbis az FBI szerint –, hogy információkat ad ki Oroszországnak a Trump-kampányról.
Augusztus elején derült ki végül, hogy Manafort elhallgatott egy 12 millió dolláros utalást, amit a Régiók Pártjától, az oroszbarát ukrán párttól kapott. Egy héttel később Jared Kushner, Trump veje közölte vele, hogy ha nem mond le, ki fogják rúgni.
Manafort azóta baljós árnyék a Trump-csapaton, mert még mindig őt lehet a legkonkrétabb tényekkel megvádolni az orosz befolyással kapcsolatban. De kell-e attól félni, hogy Donald Trumpot is magával rántja Manafort veszte?
Béna szál
Nem valószínű. Azért nem, mert az eddigi információk szerint Manafort inkább Oroszországot és Ukrajnát segítette, mint Trumpot, de leginkább csak borzasztóan korrupt volt. Ráadásul a vádak arra sem adnak magyarázatot, hogy ha Oroszország Manaforton keresztül befolyásolta az amerikai választást, akkor miért kellett kirúgni Manafortot?
Mert a tanácsadót nemcsak azért menesztették, hogy ne bukjanak bele az ukrán ügybe, hanem azért is, mert egyszerűen rosszul vezette a kampányt. Manafortot nagy öregként hozták be a Trump-kampányba, aki azt ígérte, szállítja majd az előválasztások alatt az elektori szavazatokat. Ehhez képest megpróbálta visszafogni Trump extrémebb oldalát, és az ő vezetése alatt volt a leggyengébb a kampány. Steve Bannon kijelölése Manafort helyére szinte megmentette a Trump-kampányt, ezért is lenne furcsa, ha Manafort lett volna az oroszok ütőképes eszköze arra, hogy megválasztassák Trumpot.
De azért a per mégis aggasztó lehet Trump számára. Az elnök stábja eddig abban bízott, hogy Robert Mueller különleges ügyész csak politikai munkát végez az elnöki stáb orosz kapcsolatait vizsgálva. Az, hogy pár hónap alatt konkrét letartóztatásig jutott, Trump számára kifejezetten aggasztóvá teszi Mueller működését.
Ezt pedig különösen veszélyessé teszi az, hogy közben kiderült az első valódi kapcsolat a Trump-stáb és Oroszország között. A New York Times ügyészségi iratokból derítette ki, hogy egy Oroszországgal jó kapcsolatot ápoló professzor beismerte, hazudott az FBI-nak, amikor letagadta, hogy megkereste volna a Trump-stáb egyik tagját azzal, hogy terhelő információi vannak Hillary Clintonról. George Papadopoulos szerint többezer terhelő email volt a birtokában, ami szinte biztos, hogy John Podesta, a Clinton-kampány korábbi menedzserének feltört levelezéséből származott.
Kiemelt kép: REUTERS/Kevin Lamarque
