Közélet

Schilling Árpád: Stohl jobban tenné, ha inkább nem mondana semmit

Schilling Árpád: Stohl jobban tenné, ha inkább nem mondana semmit

Németh Szilárd szerint nemzetbiztonsági kockázat, ő viszont azt mondja, a kormány tudatosan gerjeszti az infantilizmust, aminek következtében Magyarország egy agresszív, idegengyűlölő, gyáva közösséggé válik. Schilling Árpád idejének negyedét a politika tölti ki, pedig sikeres rendező. Interjú.

Meg tudja mondani azt a pillanatot, amikor végleg elgurult a gyógyszere?

2008-ban, amikor még nem Orbán Viktor volt a miniszterelnök, megszüntettem a Krétakör színházat azzal a szándékkal, hogy egy olyan műhelyt kéne csinálni, ami meghaladja a magas művészet kontra populáris kultúra viszonyt. Elhatároztam, hogy nyitunk a vidék, a diákok felé, és bevonunk olyan embereket, akiket a színházban egyébként nem látni.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Már a Gyurcsány alatt?

Azzal volt problémám már 2008-ban is, hogy bizonyos kérdések nem érik el a politika ingerküszöbét. Amikor Orbánék visszatértek, kijelöltek, hogy melyek azok a területek, társadalmi csoportok, amikkel, akikkel nem kommunikálnak, mert nem fontosak a számukra.

Gyurcsányék idején mindennel lehetett foglalkozni, legfeljebb nem érdekelte őket, ma már vannak tiltott zónák.

A gyógyszerelgurulás egy folyamat, és az első lépése egyáltalán nem az Orbán-kormányhoz köthető.

De az elején még nem volt neve a probléma okozójának, most viszont azt mondja, úgy hívják, hogy Orbán Viktor.

2011-ben felkértek, hogy beszéljek a Milla tüntetésén. Az volt az első Milla-tüntetés, 30 ezer ember gyűlt össze. Ugyanezen a napon pár órával korábban Orbán Viktor tartott beszédet a Nemzeti Múzeumnál. Akkor kezdték el nyilvánosan nyomni, hogy Brüsszel nem Moszkva, nekünk nem diktálnak, mi függetlenek vagyunk. Tehát kijelölt egy ellenséget.

Kijelölt egy ellenséget, vagy meghatározta, hogy neki mi a fontos. Nem biztos, hogy ez egy ellenségkijelölés volt.

Mindenképpen problematikus, hogy az EU tagja vagyunk, és azt mondja a magyar miniszterelnök, hogy Brüsszel nem Moszkva. Moszkva ide elnyomást hozott, embereket végeztek ki tömegével, több ezer ember számára tilos volt elhagyni az országot és így tovább. Ha Moszkvához hasonlítja Brüsszelt, akkor erre a korra utal vissza, azt kommunikálja, hogy az EU pontosan olyan kereteket szab, mint a Szovjetunió. Ez súlyos manipuláció. Mondta volna azt, hogy vitázunk Brüsszellel, vagy vannak olyan kérdések, amikben nem értünk egyet, és szeretnénk, ha a társadalom ezt megértené.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Tulajdonképpen ezt mondta, csak egymondatos üzenetben.

Nem ezt mondta. Azt mondta, hogy nekünk nem fognak diktálni, miközben képviselőink ott ülnek az Európai Parlamentben és a Bizottságban. Engem nem tájékoztatott a konkrétumokról, elhallgatta az igazság fontos részleteit.

Egy ilyen beszédben talán nem dolga egy politikusnak ennél jobban árnyalni.

De mi volt a probléma Brüsszellel, ami miatt neki kellett menni 2011-ben? A migráció 2014-15 óta topic. De ő már 2011-ben azt mondta nekünk, hogy Brüsszel nem diktál. Milyen információt kaptam én arról, hogy mi a problémája Orbán Viktor kormányának Brüsszellel? Ezzel kapcsolatban semmit sem tudok, ellenben azzal, hogy Brüsszel nekünk nem diktál. Ezt azért mondom, mert eközben én épp a Milla-tüntetésen tartottam beszédet, amiben arról beszéltem, hogy az rendben van, hogy valaki ekkora fölénnyel győz, hiszen ez a demokráciában benne van. De az nem jelentheti azt, hogy azok, akik kisebbségbe kerültek akár politikai, akár bármilyen más szempontból, azoknak az ügyeivel nem kéne foglalkozni.

Kezdem érteni. Az a baj, hogy senki sem hallgatta meg Schilling Árpádot, amikor azt mondta, hogy tessék velem is tárgyalni?

Nem velem, hanem szakmai és társadalmi csoportokkal. A tanárokkal sem tárgyaltak, pedig utcára vonultak. Egy ápolónő kiállt a társaiért, de soha senki nem ült le vele a kormányzat részéről megkérdezni, hogy mi a probléma.

De miért? Kétszer is kétharmaddal nyerték a választásokat. Azt csinálnak, amit akarnak. 

De ha az az elv, hogy ha valakinek kétharmada van, és azt csinál, amit akar, akkor akár agyon is lőhet.

Ne túlozzunk! De tökéletes felhatalmazásuk van arra, hogy törvényeket hozzanak, és úgy irányítsák az országot, ahogy akarják. 

Egy országnak nem lehet az alkotmányát átírni, azért mert úgy alakult, hogy kétharmados többségünk van, bár senkivel soha nem konzultáltunk róla. Érdekes módon az alkotmánnyal kapcsolatban nem volt nemzeti konzultáció. Szájer József megírta a vonaton Brüsszel felé száguldva.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Erre a Fidesz azt mondja, hogy a kampányban már 2010-ben is azt hangoztatta az ellenzék, hogy alkotmányt fognak módosítani, mindenki tudta, hogy ez lesz.

Az ellenzék lehet, de nem a Fidesz. Ők elsősorban arra kaptak felhatalmazást, hogy a korrupt MSZP-t leváltsák, és helyette egy nem korrupt államszervezetet építsenek ki.

Ha valami korrupt ma ebben az országban, akkor az a Fidesz kormányzati felépítése, hiszen megannyi adatot titkosítanak, megakadályozzák a hozzáférést, mindannyiunkat érintő kérdésekre nem hajlandóak válaszolni.

A politikájukhoz hozzátartozik, hogy folyamatosan bizonytalanságban tartanak minket, állampolgárokat. Azt mondták, hogy megszüntetik a munkanélküliséget és teljes foglalkoztatás lesz.

Történelmi mélyponton a munkanélküliség.

És mennyi ebből a közmunka? És amit azzal keresnek az emberek, abból hogyan lehet megélni? Az állam előállított egy olyan helyzetet, amiben rengeteg embert elkezdett fizetni aprópénzzel, hogy a polgármesteri hivatal előtt sepregessenek. A Kádár-korszakban sem volt munkanélküliség, minden szirszarral megtaláltak embereket, amiért az állam hatalmas összegeket fizetett. Attól még, hogy van munkám, még nem biztos, hogy meg tudok élni, legfeljebb nem kérhetek állami segítséget, hiszen van munkám. Az őcsényi polgármester a lemondási beszédében elmondta, hogy nem a migránsok a legnagyobb probléma. A probléma ott kezdődik, ha több száz kilométert kell utazni az egészségügyi ellátásért, vagy télen el kell kezdeni fűteni.

A mostani közvélemény-kutatások alapján újabb fideszes kétharmad várható, akkor miről beszélünk?

Valóban, van kétmillió ember, akiknek ez a párt beteljesíti azt, amire vágynak. Másoknál pedig nagyon jól működik a propaganda. Félnek, és habár nincs mitől félniük, de megkapják a nem valós védelmet. Mindenesetre megnyugodnak, és azt mondják, hogy ehhez képest az összes többi párt szar.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

De ha van folyamatosan kétmilliós szavazatod, és ezzel nyered a választásokat, akkor mi itt a probléma?

Van másik hétmillió ember, aki itt él ebben az országban, és ez a probléma.

Tessék elmenni a maradéknak is szavazni. Mindenki keresse meg a pártot, ami képviseli.

A személyes véleményem az, hogy ez a kormány engem nem képvisel. Nekem nem hoz hasznot, nem segít semmiben. Lehet, hogy találnék olyan pártot, ami nekem tetszene. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy győz. Ennek ellenére képviselhetné az érdekeimet a parlamentben, amennyiben meghallgatnák. A parlamenti munka úgy néz ki, hogy felállnak az ellenzéki oldalon, hogy mondjanak valamit, „lekurvaanyázzák” őket, és kész. Ennyi. Ellenzéki javaslat a parlamenten nem megy át.

Az, hogy a parlament így működik, nem most kezdődött. Már 1994 és ’98 között is ilyen volt. Leszámítva az új alkotmányt, amiről a szocik négy éven keresztül egyeztettek az összes ellenzéki párttal, aztán nem lett belőle semmi.

Van másik példa is. Akkor a médiatörvény szavazásánál a kormányzó erők átírták a kétharmadot négyötödre, hogy nagyobb egyetértéssel lehessen csak átvinni a törvényt. Pedig azt az SZDSZ-MSZP kormány simán megszavazhatta volna, megvolt a kétharmaduk. De Horn Gyulának kínos lett volna az MSZMP utódpártjával ráülni a kétharmadra, ezért inkább azon volt, hogy konszenzusos törvény legyen. Ahhoz, hogy ilyen szinten ne lehessen hatással az ellenzék a parlamenti munkára, ahhoz a Fidesz kétharmada kellett. Korábban az ellenzéknek volt esélye javasolni vagy leszavazni bizonyos dolgokat. Most nem tudnak hatással lenni az ország ügyeire. Ezt látva ugyan ki veszi komolyan az ellenzéki pártokat. Vagy a Fidesszel vagyok, vagy úgyis mindegy.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

A megválasztott kormány irányai érvényesülnek.

De hogyan? Ahogy korábban a Független Kisgazdapárt megkapta a vidéki fejlesztéseket egy választási együttműködésért cserébe, a KDNP most megkapta az oktatást. Hoffmann Rózsa pedig azt csinált, amit akart.

A fontos témák a foci, a hittan, és hogy legyen-e lőtér, de arról nem beszélnek, hogy a gyerekek hogyan fognak megtanulni angolul, vagy hogyan használják a médiát, és egyáltalán, mit csináljanak a jövőjükkel.

Ez Hoffmann Rózsa reformjainak következménye. Ehhez egyetlen ellenzéki párt nem tehetett hozzá semmit. Nekem nem a győzelem a célom a politikában, hanem hogy komolyan legyenek véve különféle szempontok a parlamentben, hogy a legjobb döntések szülessenek, amelyek a lehető legtöbb ember számára biztosítanak megoldásokat.

Értem, de ez a hajó elment.

Mondok mást. Micsoda dolog, hogy a nők aránya a parlamentben jelenleg 3%. Ha feláll Szabó Tímea és azt mondja, hogy több pénz kéne a mentősöknek, erre valaki azt válaszolja, hogy a kurva anyádat, és ennek nincsen semmilyen következménye. De ha Szabó Tímea felemel egy transzparenst, azonnal pénzbírságot kap. Én azt gondolom, hogy valami baj van. Azt gondolom, hogy ez nem a Szabó Tímea baja, ez egy kulturálatlan hely. És ezért elsősorban a Fidesz képviselői a felelősek.

Hiszen a parlamentben a többséget a Fidesz képviseli. De egy kicsit menjünk másfele. Mennyi idejét veszi el a politika?

Nagy átlagban az egynegyedét.

Jézusom! 6 óra egy napból?!

Kettő-három. Sokkal kevesebbet kellene nekem ezzel foglalkozni, hogyha többen foglalkoznának vele. Én általában a mobilitásban, a változásban, a fejlődésben hiszek, de bizonyos alapértékeket, alapvetéseket magam is vallok. Ezek olyan alapok, amelyekben mind egyet kellene hogy értsünk. Például a nők helyzete, megítélése. Nemcsak arról van szó, hogy keressenek ugyanannyit, mint a férfiak, hanem hogy legyen komolyan véve a politikai képviseletük. Magyarországon nem azért nem foglalkoznak a nők a politikával, mert nincs róla véleményük. Ezt a fajta kulturális nyelvezetet, viselkedésmódot egyszerűen nem bírják el.

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Csak nem szakadunk ki a mókuskerékből. Egyébként erről beszél Orbán Viktor, amikor azt nyilatkozza, hogy nem a nők dolga a politika.

A mellettünk lévő Ausztriában a parlamentben ülő nők nem 3, hanem 33 százalékban vannak jelen. Vannak olyan alapvetések, amelyeket a nők sokkal hatékonyabban képviselnek, mint például az empátia, tolerancia, türelem, kitartás. Nem véletlen, hogy Európában és Ausztriában több polgármesternő van, mert sokkal jobban tudják érvényesíteni a lokális érdekeket, mint a férfiak. Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy a politika undorító, akkor azzal mit mond? Azt, hogy az általa képviselt politika undorító. De lehetne másmilyen is.

Akkor mi a megoldás? Október van, mindjárt nagykabátban kell Molotov-koktélokat dobálnia és zavargásokat szítania. Legalábbis Németh Szilárd erre számít.

Nem fogok Molotov-koktélokat dobálni, itt fogunk élni még jó hosszú ideig, és engem az érdekel, hogy mi lesz azoknak a fiataloknak a jövőjével, akikhez nem jut el az információ a Hoffmann Rózsa által megalkotott iskolarendszer miatt. Aggaszt, hogy egy tájékozatlan, stupid, a világtól elzárt, nyelveket nem beszélő, agresszív, idegengyűlölő, infantilizált, fontos dolgokat fel nem vállaló, gyáva közösséggé válunk.

Ez ma Magyarország?

Igen, szerintem ez van ma, és ennél csak rosszabb lesz. Ez az, ami ellen küzdök, a világ lehet más is. A kormány tudatosan gerjeszti az infantilizmust. Ha valami igazán fontosról akarsz gondolkodni, akkor el kell menned innen.

Ez az ország a jelenlegi állapotban nemzetközi szinten egy fiaskó. Fiaskó, mert nem akar együttműködni, mert nem akarja meghallani a kritikát, mert olyan országokkal épít ki viszonyt, amelyek kőkemény diktatúrák, mert nem engedi, hogy a polgárok hozzáférjenek a kortárs politikai témákhoz. 

Fotó: 24.hu/Karancsi Rudolf

Engem a „migránsoknál” jobban riaszt, hogy Orbán Magyarország energiapolitikáját kiszolgáltatja Putyinnak és a hozzá lojális orosz nagyvállalatoknak.

Oké, akkor még egyszer megkérdezem, Schilling Árpád szerint mi a megoldás?

A megoldás, hogy csinálom a saját köreimben azt, amit tudok.

Mekkora ez a kör?

Hát mit tudom én, elérek valamennyi embert a Facebookon, egyes üzenetek elérnek száz-kétszázezer emberhez.

Nem lenne egyszerűbb, mondjuk azzal foglalkozni, amiben sikeres? Darabokat rendezni és azzal törődni?

Minden évben írok és rendezek 3-4 darabot. Külföldön. Van némi ismertségem, és ezt arra akarom használni, hogy fontos ügyeket lendítsek előre.

Nem mindenki a politikán keresztül nézi a világot. Lehet, hogy csak szeretne egy nézett vasárnap esti tévéműsorban vicceseket mondani.

Az önzés természetes emberi dolog: segít a túlélésben. De amikor ez túlzásba kerül, akkor megszűnik a szolidaritás, és az ember olyanokat mond, mint Stohl András, hogy „ordítanék, de nem tehetem…”

De ha így érzi éppen?

Jobban tenné, ha inkább nem mondana semmit. A magyar egy autonómiahiányos társadalom. Hiányoznak az ismert, felelős és bátor arcok. Alföldi Róbertet vagy Fischer Ivánt jó példának látom, akik elismert művészek, és mernek függetlenül, éretten gondolkodni és cselekedni. De nagyon sok ember, aki megtehetné, még azt sem teszi meg, hogy pénzzel támogasson fontos ügyeket. Folyamatos megúszás van.

No, tessék, itt egy autonóm, saját plakáthelyeire graffitiző gazdag ember. Meg is említette egy interjúban.

Simicska? Valóban azt látom, hogy ő az egyetlen ember, akinek van pénze, és azt meri politikai célokra használni. Kár, hogy ezt sokkal inkább bosszúból, mint meggyőződésből teszi. Amíg nem lesz sokkal több gazdag és ismert ember, aki ki mer állni a véleményével a nyilvánosság elé, és meri beáldozni vagyonának egy részét a változásért, addig változás sem lesz.

Olvasói sztorik