Közélet
Moszkva, 2017. október 5.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királyt fogadja a moszkvai Kremlben 2017. október 5-én. A szaúd-arábiai uralkodó háromnapos látogatáson tartózkodik Oroszországban. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij/pool)

Hadiipar és kőolaj: erősödő orosz-szaúdi kapcsolatok

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 10. 08. 07:00

Történelmi találkozót tartottak Moszkvában: soha korábban szaúdi uralkodó nem járt még az orosz fővárosban, és bár a két ország érdekei Szíria vagy Irán kapcsán szöges ellentétben állnak egymással, más okok miatt egymásra vannak utalva. Oroszország és Szaúd-Arábia a világ két legnagyobb olajtermelője, és Moszkva a nyugati szankciók miatt új befektetőket keres.
Korábban a témában:

A szaúdi uralkodók nem túl gyakorta látogatnak külföldre, de Szaúd Arábia elmúlt években kezdett stratégiai nyitásának az egyik jele épp az, hogy Szalman király hivatalos útjainak száma megnőtt. 2017 márciusában az uralkodó egy hónapos látogatássorozaton vett részt Malajziában, Indonéziában Japánban és Kínában. Akkor a delegáció állítólag három különrepülőgéppel utazott, és a megkötött üzletek csak Kína esetében meghaladták a 65 milliárd dollárt.

A Putyin–Szalman-találkozó mindössze néhány óráig tartott, de a jelentősége szinte azonos, ha nem nagyobb, a korábbi ázsiai út súlyával. Szaúd-Arábiát a közvélemény az Egyesült Államok legfőbb közel-keleti szövetségeseként szokta elkönyvelni, ám az elmúlt években, különösen az Obama-adminisztráció alatt a két ország kapcsolatai némiképp gyengültek.

Ugyanakkor az orosz-szaúdi kapcsolatokban jelenleg is több konfliktus van. Moszkva számára Irán a legfontosabb közel-keleti partner, a politikai kapcsolatok mellett, a katonai és gazdasági relációk is erősek. Rijád szemében viszont Teherán a térség kaotikus viszonyainak fő okozója, amely mindenhol készen áll meggyengíteni a helyi szunnita rezsimeket. A jemeni háborúban, amelyet a szaúdiak vezetésével vív néhány arab állam a húsziknak hívott helyi mozgalommal szemmel, a hivatalos szaúdi (és amerikai) álláspont az, hogy a felkelőket Irán támogatja fegyverrel, és a katonai intervencióra azért volt szükség, hogy az iráni térnyerést megakadályozzák.

A Szíria körüli konfliktus még látványosabb, és a nemzetközi figyelem előterében van. A 2011-ben kitört polgárháborúban Irán és Oroszország a Bassár el-Aszad vezette rezsim pártját fogta, amíg Rijád és több öbölbeli ország a szunnita felkelő csoportokét (mérsékeltekét és szélsőségesekét egyaránt).

Mi készteti akkor tárgyalásra a két felet?

Az érdekek, amelyek, mint oly gyakran, felülírják a külpolitikai nézeteltéréseket. Szaúd-Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olajtermelő országa. Ha alacsonyak az olajárak, azt mindkét ország gazdasági megsínyli, lévén ez jelenti számukra a legfőbb bevételi forrást.

Az árak kontrollálásának egyik legsikeresebb formája, ha az olajtermelés mértékét összehangolják a felel, azonban Oroszország nem tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC). Korábban előfordult, hogy az OPEC megegyezett valamiben, amihez Moszkva nem tartotta magát, azaz szembement a többi olajtermelő érdekeivel. Ehhez képest 2016 decemberében – 2001 óta először – olyan megegyezést sikerült tető aláhozni a termelés csökkentésről, amelyet OPEC-tagok mellett Oroszország is betart. A cél a hordónkénti 60 dolláros olajár elérése, és valóban hónapok óta kúszik fölfelé az olajár, már 57-58 dollárnál jár.

Orosz és szaúdi érdekek

Az orosz motivációk Szaúd-Arábiával kapcsolatban egy szélesebb közel-keleti nyitásban keresendőek. Amióta a nyugat bevezette a szankciókat Oroszországgal szemben, Moszkva megújult intenzitással keres befektetőket és partnereket a világ többi részén. Az Öböl-térség tehetős államai kiváló partnerek lehetnek, azzal a járulékos előnnyel, hogy a kapcsolatok javulása egyben az amerikai befolyás gyengítését is jelentheti. Nem Szaúd-Arábia az egyetlen ország, amely vásárolna vagy befektetne Oroszországban. Az orosz hadiipar termékei mindenhol kelendők a világon, és a nukleáris technológiában, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban vagy éppen a földgáz- és kőolajiparral összefüggő petrolkémiában is jelentős orosz exportkapacitások rejlenek.

Szaúd-Arábia a trónörökös Mohamed bin Szalman (a király fia) tervei alapján ambiciózus nemzeti fejlesztési programot (Vision 2030) jelentett be, amelynek célja, hogy technológiai transzferek mellett csökkentség az ország kőolajtermeléstől való függőségét, és növeljék a szaúdi munkaerő mértékét a gazdaságban. A külső segítség forrása nem kizárólag a nyugat, hanem Moszkva, Peking, Tokió vagy a kisebb ázsiai országok lehetnek, de akár Magyarország is.

A látogatás meglepetései

A találkozót egy sor nagy fontosságú bejelentés követte. A legnagyobb kétségtelenül a katonai együttműködésről szól. Orosz források szerint Rijád a jövőben, licensz alapján Kalasnyikovokat fog gyártani helyben, valamint egyetértési megállapodás született az Sz-400 Triumf rakétavédelmi komplexum lehetséges exportjáról. Ez az a rendszer, amelyet nemrég adtak el az oroszok Törökországnak is.

3094606 05/09/2017 An S-400 Triumph / SA-21 Growler medium-range and long-range surface-to-air missile system at the military parade marking the 72nd anniversary of Victory in the 1941-45 Great Patriotic War on Red Square, Moscow. Alexander Vilf/Sputnik
Óriási üzletet kötött Oroszország és Törökország
A NATO-tagállam Törökország a szervezet legfőbb riválisától vásárol haditechnikát, miközben a NATO folyamatosan presszionálja kelet-európai tagjait, hogy szabaduljanak meg az orosz haditechnikától.

Az, hogy rövid időn belül az Egyesült Államok egy másik szoros szövetségese is vásárol ilyet, mindenképpen jelzésértékű az USA számára. Persze azért érdemes emlékeztetni, hogy Trump elnök nyári szaúdi látogatásakor mintegy 100 milliárd dollár értékben kötöttek hadiipari szerződéseket, amelyek messze meghaladják a mostani üzletek értékét.

Moszkva is megkapta azt, amit várt a találkozótól. Már korábban kiszivárgott, hogy szaúdi cégek mintegy 10 milliárd dollár értékben fektetnének be Oroszországban, ebből most egy 1 milliárd dolláros befektetési alap lett konkrétum. Moszkvának a nyugati szankciók miatt, főleg a kőolaj- és földgázszektorban égető szüksége van a külföldi tőkére, és a szaúdiaknak köszönhetően most ehhez részben hozzájuthat.

Politikai téren viszont nem született áttörés. A diplomácia világára jellemző módon mindkét külügyminiszter Szíria területei integritásának megőrzését szorgalmazta, csak azt nem mondták ki, milyen vezetés alatt képzelik el azt.  Mindenesetre a szaúdi külügyminiszter – számolva a realitásokkal – elfogadta Moszkva vezető szerepét a rezsim és az ellenzék közötti, Asztanában folyó tárgyalásokban, így elképzelhető, hogy a jövőben újabb ellenzéki csoportok ülnek majd le tárgyalóasztalhoz.

A kétoldalú kapcsolatok új szintre emelése természetesen az amerikai jelenlét vagy annak hiánya szempontjából érdekes. Az elmúlt években Szaúd-Arábia egyre önállóbb, ami az USA számára kiszámíthatatlanabbá teszi a térség megértését és befolyásolását. Rijád tudatosan építi kapcsolatait a távol-keleti országokkal és Moszkvával. Nincs és egyelőre nem is lesz éles váltás, a külpolitika nem fekete-fehér. De arra érdemes figyelni, hogy Washington befolyása mellett új szereplők válnak befolyásosabbá a térségben, és a világpolitikai szintéren ez (is) jó lesz Moszkvának.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2011. július 19.
Ikarus 280-as autóbuszok várakoznak átvizsgálásra a BKV dél-pesti garázsában.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.