Szijjártó az ENSZ-ben migránsozott

A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján pénteken New Yorkban.

Szijjártó Péter a régiót érintő kihívások között nevezte meg az illegális migrációt és a növekvő európai terrorfenyegetettséget, a Kelet és a Nyugat közötti kiegyensúlyozott együttműködés megteremtésének szükségességét, továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak megvédését. A kisebbségek ügyéről szólva kitért az ukrán oktatási törvény módosítására, és azt kérte az ENSZ-től, hogy ne hagyja szó nélkül a történteket.

Szerinte Európának a hidegháború lezárása óta nem kellett ennyi súlyos kihívással szembenéznie, mint jelenleg. Az egyik komoly probléma a migráció, a terrorfenyegetettség, és ebben a tekintetben az EU a megalapítása óta nem volt ilyen súlyos helyzetben.

Mint mondta, az emberek korábban a televízióban követve a közel-keleti eseményeket, azt gondolták, ilyesmi sosem fordulhat elő Európában, ezzel szemben a félelem a terrortámadásoktól mára a mindennapi élet része lett. Európában 2015-től 30 nagyobb terrortámadás történt, ezek mintegy háromszáz emberéletet követeltek – idézte fel.

Úgy vélte, mindez alapvetően két jelenségre vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a kontinensre illegális bevándorlók tömegei érkeztek, csaknem másfél millió ember jött ellenőrizetlenül, ami jó lehetőséget jelenthetett a terrorszervezeteknek. Másrészt pedig Nyugat-Európában számos integrációs törekvés kudarcot vallott, a korábban érkezett migránsok beilleszkedése sikertelen volt, így párhuzamos társadalmak alakultak ki – közölte.

A külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte, hogy a barbár terrortámadásoknak, a tömeges nemzeti és nemzetközi jogsértéseknek és annak ellenére, hogy ezrek veszítik életüket a Földközi-tengeren, még mindig vannak olyan nemzetközi szervezetek, nagy és erős országok, amelyeknek vezetői előnyösnek tartják a migrációt. Ez teljeséggel elfogadhatatlan és felelőtlen hozzáállás – vélte.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű: minden államnak alapvető joga és felelőssége a polgárai biztonságának garantálása, és ennek érdekében saját határainak védelme, valamint annak meghatározása, hogy kit enged be a területére és kit nem.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy ugyanakkor keresztény országként Magyarország kötelességének érzi, hogy segítsen a rászorulóknak, de oda kell vinni a segítséget, ahol arra valóban szükség van. Magyarország komoly összegekkel támogatja a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségeket – fűzte hozzá.

Mint mondta, segíteni kell az embereknek abban, hogy a lakhelyükhöz minél közelebb maradhassanak, és amint lehet, visszatérhessenek az otthonukba. Emellett nagyobb támogatást kell nyújtani a menekültekről gondoskodó országoknak – tette hozzá.

Szijjártó Péter a Kelet és a Nyugat viszonyát illetően elmondta: a nagy nemzetközi konfliktusok csak akkor rendezhetők, ha egyetértés jön létre Kelet és Nyugat között, pragmatikus együttműködésre van szükség közöttük. Egy ilyen kooperáció elengedhetetlen a legveszélyesebb terrorista csoportok elleni küzdelemben, abban, hogy sikerüljön véget vetni a szíriai konfliktusnak, továbbá békét, stabilitást lehessen teremteni Líbiában. Szintén fontos ez az együttműködés az Észak-Korea által jelentett fenyegetés kezelése szempontjából is – magyarázta.

Azt mondta, Közép-Európa megtanulta a történelme során, hogy ha a Kelet és a Nyugat között konfliktus van, annak a régió mindig a vesztese, éppen ezért az érdeke a két fél pragmatikus együttműködése, amely kölcsönös bizalomra és a nemzetközi jog tiszteletére épül.