Közélet
Budapest, 2017. szeptember 16.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j) a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) 11. kongresszusán az Országház Felsõházi termében 2017. szeptember 16-án.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Orbán Viktor tabut döntött

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 09. 16. 13:51

Szerinte Európában erről a belső feszültségről hallgatnak. A kormányfő szellemi öngyilkosságról is beszélt.

Védők és építők – Magyarok a keresztény Európában címmel tartja a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) XI. kongresszusát az Országházban. A kormányfő a tanácskozáson azt mondta, azért kell szembefordulni a “Soros-tervvel”, mert az “bevándorlóországokká”, kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat. A bevándorlóországok ideológiája a liberalizmus, a nem bevándorlóországoké a szuverenitás, a keresztény társadalmi tanítás. Szerinte a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak

egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene, végül mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül, itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig népességimport ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

A bevándorlóországgá alakítás programját ma egy olyan terv jelenti, amelyet a köznyelv Soros-tervnek nevez, egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint “nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény jövő megvédésére.

Üzent Brüsszelnek

Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország –

nyomatékosította a miniszterelnök. Úgy vélte, ma még tabu az európai politikában a bevándorló- és a nem bevándorlóországok közötti belső feszültség kimondása, az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék.

Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében.

A bevándorlóországok hibás külpolitikát folytatnak. Elvesztették határaik felett az ellenőrzést, a modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy egészen új fejlődési irányt választottak. Nyugaton az illegális migránsok emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni.

Magyarország nem felejt

A kormányfő azt mondta, a bevándorlóországok jelentik a legnagyobb veszélyt Európa értékeire, hiszen veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is, mivel a Nyugat-Európába beáramolókról annyi biztosan elmondható, hogy

semmiképpen nem tekintenek szövetségesként az Ótestamentum népére.

Ezzel szemben ők a régi törvényt követik, ami úgy hangzik:

az ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül.

Magyarország nem felejti el, hogy a kerítés építésekor a németek, az osztrákok és a nyugati média „pökhendi arroganciával (…) ítélkezett felettünk”, világszerte rágalomhadjáratot indítottak, ami „egy központilag elrendelt, központilag vezényelt kampány volt” az ország ellen – tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „magyar Magyarországot és európai Európát” akar, ami csak úgy lehetséges, ha „azt is vállaljuk, hogy mi keresztény Magyarországot akarunk egy keresztény Európában”, mert csak ennek van jövője. Megismételte, hogy egy népvándorlásnál a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert

azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is.

Emlékeztetett rá, hogy éppen a nagy európai országok részvételével bombázták le például Líbiát – amely addig megfogta a népvándorlási hullámot -, és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.

Ezért több a híve, mint a hívő

A keresztény ihletettségű pártokról szólva a miniszterelnök azt mondta, a keresztény politika feladata nem a kereszténység, hanem az abból kisarjadt emberi létformák – például az emberi méltóság, a család, a nemzet és az egyházak – megvédése. A kereszténydemokrata pártoknak ez teszi lehetővé, hogy több szavazatot gyűjtsenek össze, mint ahány hívő van a társadalomban.

A keresztény értelmiségiekről Orbán úgy fogalmazott:

mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk.

A KÉSZ-t méltatva arról beszélt, hogy a keresztény értelmiség világából kisarjadt polgári körökben „iskolázta ki magát az ország a Mit tegyünk a visszatért posztkommunisták ellen? című tantárgyból”. A közös országjárások megalapozták, hogy a polgári jobboldal társadalmi bázisa mára jóval erősebb, mint a riválisoké. A kormányfő felidézte Az idők jelei című 2015-ös konferenciát, amelyre reményei szerint úgy lehet majd visszaemlékezni, mint az a tanácskozás, amely „megnyitotta előttünk a 2018-as ismétlés, mi több, triplázás lehetőségét”. (mti)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Wikileaks founder Julian Assange raises his fist prior to addressing the media on the balcony of the Embassy of Ecuador in London on May 19, 2017.
Ecuador urged Britain today to "grant safe passage" out of the country to WikiLeaks founder Julian Assange after Sweden dropped a warrant that drove him to take refuge in Ecuador's London embassy. / AFP PHOTO / Justin TALLIS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.