Közélet

Drámai adatok: öregszünk, fogyunk

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 09. 15. 10:40

2011-től annyival lettünk kevesebben, mintha elvesztettünk volna egy Győr nagyságú várost.

Magyarországon tavaly október 1-jén – a mikrocenzus idején – 9 millió 804 ezer ember élt. 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor. A KSH most közzétett adatai szerint 2011 és 2016 között folytatódtak a korábbi évek tendenciái: a lakosság öregedése, az élettársi kapcsolatok térhódítása és a termékenység csökkenése.

A ’80‑as évek eleje óta tartó népességcsökkenés folytatódott, a 2011-es népszámlálás óta eltelt öt évben elveszített 134 ezer ember nagyjából egy Győr nagyságú város lakosságszámának felel meg. A mikrocenzus idején csak annyian éltek az országban, mint 1960 környékén. A különböző térségekben a népességszám-változás eltérő mértékű és irányú volt.

Budapesten kívül csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága gyarapodott, a népességfogyás Békés megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb.Az idősek aránya tovább nőtt

A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időben a gyermekek száma csaknem 26 ezer fővel csökkent, a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több volt a gyermek, de 2011-től a 65 éves és annál idősebbek voltak többségben, 2016-ban az idősek száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekekét. A változás miatt az átlagos életkor is nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt éve. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az Zala megyében a legmagasabb (45) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (40).

Csökkenő “nőtöbblet”

A ’70-es évektől a 2011. évi népszámlálásig a nők lakosságon belüli aránya – a férfiak magasabb halandósága miatt – emelkedett. 2016-ra a nemek közötti halandósági különbség csökkent, a “nőtöbblet mérséklődött”.

2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106.

A nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérő volt: a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, a 40–64 évesek és a 65 éves és annál idősebbek között a nők voltak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, a legjelentősebb nőtöbblet a fővárosban és Heves megyében van.

149 ezer külföldi él Magyarországon

Ez 6 ezerrel több a 2011. évi népszámláláskor összeírt külföldiek számánál. 105 ezren (70%) valamely európai, 33 ezren (22%) valamely ázsiai ország – elsősorban Kína és Vietnam – állampolgárai.

A családi állapot összetételét tekintve 2011 és 2016 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. Kismértékben csökkent a házasok, özvegyek, elváltak aránya.

A hajadonok és nőtlenek száma lassuló ütemben, de tovább nőtt, 2016-ban meghaladta a népesség egyharmadát. 

A szinglik aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb (37%), Nógrádban a legalacsonyabb (30%), a házasok aránya Győr-Moson-Sopronban a legnagyobb (48%) és Csongrád megyében a legkisebb (41%).

Később házasodunk, szülünk

Jelenleg 1 millió 87 ezer embernek van élettársa, több mint kétharmaduk nőtlen, hajadon. A 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3%-ot tett ki, addig 2016-ban már 13%-ot. A növekedés oka főleg az, hogy a nőtlen, hajadon fiatalok egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

Az utóbbi öt évben néggyel csökkent a száz szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma. 2016-ban száz szülőképes korú nőre már csak 104 gyermek jutott, a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik.

Gyerek? Férjjel inkább, mint élettárssal

A nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok szülték, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be, de 2011 és 2016 között körülben is látványosan csökkent a száz nőre jutó gyermekszám. Ez a legidősebb, jellemzően sokgyermekes korosztályok eltűnésével magyarázható.

A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők termékenységi jellemzői jelentősen eltérnek. A legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke.

A többség röghöz kötött

A magyarok 52%-a ugyanazon a településen lakik, mint megszületésekor. A lakóhely stabilitása a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városiakat,a falun élők 56%-a, a városlakók fele él születése óta ugyanott. Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében az emberek több mint kétharmadára jellemző ez, míg a fővárosiaknál ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45%.

Kiemelt fotó: Thinkstock

További részletek itt. 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.