Közélet

Kivennék az EU-s pénzt Orbán kezéből

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2017. 08. 11. 12:44

Ironikusnak nevezi a Financial Times gazdasági szaklap közgazdász professzor szerzője azt, amikor a 4-es metrót elárasztották áprilisban az „Állítsuk meg Brüsszelt” EU-ellenes plakátok, ugyanis temérdek uniós pénzből valósult meg a projekt, igaz, azóta az OLAF, az unió csalás elleni hivatala vizsgálódik, inkább őket kellett volna megállítani.

Jogosan merül fel a kérdés az ilyen és ehhez hasonló ügyek után, egyáltalán finanszíroznia kell-e a közösségnek azokat országokat (Magyarországot és Lengyelországot), amelyek visszautasítják az uniós döntések végrehajtását (például: menekültek elosztása), ráadásul a jogállamiság mint közös alapelv sem érvényesül teljes egészében.

A Financial Times szerzője szerint az uniós pénzcsap elzárása csak Orbán és a lengyel pártvezér, Jaroslaw Kaczynski EU-ellenes kirohanásaira erősítene rá, így ettől óva int.

Túlzás lenne teljesen megvonni az uniós támogatásokat a kelet-közép-európai országoktól csak azért, mert ezek egy részét ellopják, ugyanis hasznos célokat is szolgálnak. Ugyanakkor más elosztási módszer kell.

Megoldási javaslata szerint egyfelől a célokat kellene pontosabban meghatározni, a k+f támogatása, illetve a közlekedési vagy távközlési fejlesztések tipikus példái a világos, elérhető céloknak. De csak abban az esetben, ha ezekkel kapcsolatban az EU határokon átnyúló projekteket támogatna, ugyanis így mindenki jobban figyel a másikra.

A másik javaslata az, hogy az unió vegye magához a pénzosztás utólagos kontrollját, vagyis hagyják ki ebből a tagállami közigazgatás szintjét. A Juncker-terv lehet a minta, aminek alapján az  Európai Befektetési Bank közvetlenül köt üzleteket a projektjeire jelentkező magánvállalatokkal és közigazgatási szervezetekkel, ráadásul a banki hitelezés gazdasági követelményeit támasztja velük szemben.

(Financial Times, Napi.hu)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.