Közélet

Bizalmi szavazást élt túl a Momentum elnöke

A tagság vezéráldozatokról beszél a lemondott elnökségi tagok kapcsán, az elnök szerint azonban pozitív a hangulat a párton belül.

Először Pottyondy Edináról írtuk meg, lemondott elnökségi tagságáról, személyes okok miatt. Pottyondy a Nolimpia-kampány utáni, márciusi közgyűlés alkalmával került be a Momentum elnökségébe, és alig öt hónap után távozott.

Fekete-Győr András a lemondásról úgy nyilatkozott, ez a Momentumon belül nem ritka dolog, csapatban játszanak, stratégiai ellentét nem volt köztük. Az elnök Kálmán Olgának is csak annyit mondott, a lemondás a világ legtermészetesebb dolga, néha történnek változások.

Az, hogy belső viták vannak egy ezerkétszáz fős közösségben a nyár kellős közepén, az több mint természetes.

VANNAK VITÁK

Azt a Momentum nyilvános megszólalói, illetve a lemondását Pottyondy távozása után néhány nappal bejelentő Kádár Barnabás is kiemelte, hogy nem volt gördülékeny az együttműködés, voltak belső viták és ellentétek a pártban. Ezt több momentumos beszélgetőpartner is megerősítette az utóbbi néhány napban a 24.hu-nak, ők azonban „mivel most zajlik a válogatás az egyéni választókerületi helyekért”, nem vállalták a nevüket. Egy küldött így fogalmazott az öttagú vezetőségről:

Azt láttuk, hogy ők öten tényleg nehezen dolgoznak együtt, lelassultak a folyamatok. Persze, jóval többen is vagyunk, mint fél éve, de mintha kicsit megtorpantunk volna. Vártuk, hogy a küldöttgyűlésen történjen valami, bár Kádár lemondására nem számítottunk. De talán így könnyebb lesz, neki is. Nagyszerű munkát végzett a Nolimpia-kampány alatt, kiváló kapcsolatai vannak mindenfelé, de ez nem volt neki való.

Kádár a párt márciusi közgyűlésén, amikor beválasztották az elnökségbe, azon is gondolkodott, hogy elindul az elnökválasztáson Fekete-Győr kihívójaként, de végül ezt nem tette meg, csak az elnökségi tagságért indult. Erről az újraválasztott elnök is mesélt később a 24.hu-nak adott interjúban.

A Momentum még öttagú elnöksége (balról jobbra: Orosz Anna, Soproni Tamás, Fekete-Győr András, Pottyondy Edina és Kádár Barnabás) / Momentum, Facebook

Az MSZP-t és a DK-t a Momentum teljes tagsága elutasítja, erről írt korábban Pottyondy is, amikor nekiment Tamás Gáspár Miklósnak. Azt írta, „a Momentum, és országjárásunk tapasztalatai alapján rengeteg magyar ember a jelenlegi politikai érdekkörbe beleérti az MSZP-t, sőt a DK-t is. Az MSZP-t mint elveit ide-oda cserélgető, többek között a Fidesz által is kitartott hataloméhes posztkomcsi utódpártot, a DK-t mint az elvtelen, hataloméhes posztkomcsi utódpártból kivált kispártot, gyurcsányi extrákkal.”

Azonban az MSZP-n és a DK-n túli világ (az Együtt, a Párbeszéd és elsősorban az LMP) szimpatikus a momentumosok nem elhanyagolható hányadának – még ha úgy tudjuk is, az LMP inkább szeretett volna együttműködni a Momentummal, mint fordítva.

Ugyanakkor a vezetőség – és elsősorban Fekete-Győr – karizmája egyelőre erősebb az egyezkedési hajlandóságnál. Voltak elhajlások, kiszólások, például amikor Hajnal Miklós szóvivő nem zárkózott el kategorikusan az összefogástól.

A Momentum végül pontot tett az összefogósdi végére. Egyrészt a hétvégi gyűlésükön elfogadtak egy határozatot, amely szerint egyedül indulnak, és még csak nem is tárgyalnak ilyesmiről más pártokkal, másrészt hosszas tanakodás után, csaknem három héttel a Nyitás fesztivál után szivárogtatták ki a sztorit a sajtónak, hogy az LMP-s Ungár Pétert ki kellett dobni a bulijukról, annyira részeg volt. Így könnyen be lehet fogni bárki száját, hogy „összefogni? Ezekkel?”, ha valaki bármikor LMP–Momentum összeborulást pedzegetne.

„Itt a vége, innentől elképzelhetetlen, a választási együttműködés más pártokkal, ha sikert érünk el, az csak a mi sikerünk, ha veszítünk, csak mi bukunk” – foglalta össze egy az elnökség mellett dolgozó forrásunk, hányadán állnak most.

Orosz Anna elnökségi tag is csak annyit mondott a távozókról nemrég az ATV-ben, hogy az elmúlt időben hatalmasat nőtt a szervezet, ez pedig kihívásokkal jár. Természetes, hogy egy ilyen helyzetben néhányan átgondolják, milyen pozícióban tudnak a legtöbbet segíteni, tette hozzá.

Kormányváltásra készülnek, jelentette ki, és az elmúlt hónapokban nem ő volt az első, aki ezt ilyen nyíltan kimondta.

CSODAVÁRÁS

Már rögtön az olimpiai népszavazási kampány sikere után Fekete-Győr egy interjúban azt mondta, a 266 ezer aláírás átváltva nagyjából öt százalékra lenne elég, de ők többre is képesek.

Ezt azonban a számok kevéssé igazolják vissza egyelőre. A kormányközeli Nézőpont legutóbb küszöb fölé mérte őket a legvalószínűbb listás választási eredmény alapján, a teljes felnőtt népesség körében azonban csak két százalékra. A Republikon Intézet felmérése pedig azt mutatja, ugyan nem erősödtek az utóbbi időben (a teljes népességen belül 2, a pártválasztók között 3 százalékon állnak), de stabilizálták helyüket, és továbbra is megelőzik a baloldali-liberális oldal kis pártjait, és nem sokkal maradnak el a pártválasztók között 4-4 százalékon álló Demokratikus Koalíció és LMP mögött.

Fekete-Győr és Soproni / Fotó: Bielik István, 24.hu

Hajnal Miklós kérdésünkre, miszerint elégedetlen-e a tagság a közvélemény-kutatók számaival, azt mondta, néhányan már a parlamenti küszöbön, öt százalékra mérik őket. Hozzátette, a Momentum fél éve létezik a nyilvánosságban, az elmúlt időszakot pedig az építkezéssel töltötték, készülnek az őszre.

Belül nagy figyelmet fektetünk a kritikára és a tanulságok levonására, de százalékok miatti elégedetlenség nem tapasztalható, bizakodó a párton belüli hangulat.

Fekete-Győrt is megkérdeztük, mit szólnak a számokhoz, ő azt mondta, Orbán megfutamításával váltak országosan ismertté, majd tízszeresére nőtt a szervezetük, ez pedig elképesztő munkát igényelt. Budapesten, ahol a legtöbben hallottak a Momentumról, 9 százalékra mérték őket, ez pedig szerinte azt mutatja, hogy minél többen ismerik a Momentumot, annál többen szimpatizálnak velük.

Tudjuk, hogy ez nem megy villámgyorsan, de folytatjuk az országjárást és építjük a helyi szervezeteket és cselekvési köröket. Ez számít igazán, a célunk beindítani Magyarországot. A százalékok csak egyetlen nap számítanak majd, és az 2018 áprilisában lesz. Addig is dolgozunk, hittel és lélekkel, a közös álmunkért.

Ő a belső hangulatról azt mondta, az pozitív, dolgos és várakozásokkal teli.

Mindenki várja az augusztus 20-ai Indítsuk be Magyarországot platform bemutatóját, és készülünk Putyin látogatására is. Mindeközben a cselekvés körei Nyíregyházától Bicskéig, Szegedtől Veresegyházáig a helyi emberek támogatásával sikeres közösségi akciókat vezetnek, és ezek mind az 1200 tagunkat inspirálják. Nem mindennapi teljesítmény, hogy egy budapesti központú mozgalomból 5 hónap leforgása alatt országos közösség formálódik.

Egy, az alapítás óta a szervezetnél lévő tag a fennálló helyzetet a Jobbik 2010 előtti kommunikációjához hasonlította. „Vona 2009-től azt mondta, a Jobbik célja, hogy többséget szerezzen, megnyerje a választásokat. Persze, egy politikus nem mondhat mást, mint azt, győzni akar, de az elért 17 százalék sokakban csalódást keltett ezután. Mert nemcsak a szavazóik, a tagok is többet vártak, pedig akkor ez is siker volt a Jobbiktól. Nálunk is ez volt, várta a tagság, hogy hónapról hónapra növekedjünk, először öt, majd tíz, tizenöt százalékon mérjenek, amikor viszont nem jöttek a számok, zúgolódni kezdtek. Pedig nem állunk rosszul” – magyarázta.

BIZALMI SZAVAZÁS

A tagság elégedetlenségét pedig a két elnökségi tag beáldozásával volt a legegyszerűbb csillapítani, méghozzá két olyan tagéval, akik csak nemrég kerültek be a vezetősége. Ezzel a lépéssel információink szerint azt próbálta demonstrálni az elnökség, hogy rezonál a tagság kéréseire, ha kell, képesek az önkorrekcióra.

Úgy tudjuk egyébként, a múlt szombati küldöttgyűlésen az egész elnökséggel szemben benyújtottak egy bizalmi szavazást.

Ezt az információnkat Papp Gergő, a Momentum kommunikációs igazgatója is megerősítette. Azt mondta, valóban az összes elnökségi taggal szemben volt egy bizalmi szavazás, de mert 1100 fősre nőtt a szervezet, az elnökséget pedig még márciusban, 140-en választották, természetes hogy újragondolták a felállást.

Fekete-Győr / Fotó: Neményi Márton, 24.hu

Megkérdeztük a pártelnököt is, mit szólt a bizalmi szavazáshoz. Fekete-Győr András a 24.hu-nak azt mondta, természetesnek és szükségesnek tartotta a lépést, a létszámnövekedés indokolta, hogy megerősítsék pozíciójában az elnökséget.

Hajnal Miklós pedig arról beszélt, hogy a bizalmi szavazás egy tudatos, tervezett lépés volt, „a saját alapszabályunkkal összhangban több küldött kezdeményezésére maga az elnökség vette fel a napirendre a kérdést, arról előzetesen a tagság értesítve lett.” De a szóvivő szerint nem tekinthető vezéráldozatnak a két elnökségi tag távozása. Erre utalt a pártelnök is, amikor úgy fogalmazott:

A Momentum nem egy vallási szekta, hanem az új politikai generáció demokratikus mozgalma – nálunk nincsenek áldozatok, csapatjátékosok vannak. Barnabás és Edina aktívan folytatják a munkát a szervezetben, kulcsszerepekben. Belső vitáink szerencsére mindig is voltak és lesznek, nem tartanánk itt viták nélkül. A lemondott elnökségi tagok maguk döntöttek úgy, hogy máshol folytatják a szervezetben.

A helyén maradt Fekete-Győr András elnököt, Soproni Tamás alelnököt és Orosz Anna elnökségi tagot nagy többséggel erősítette meg a küldöttgyűlés.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás, 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik