Közélet

Csak bérelték a 3 milliárdos ugrótornyot a vb-re

Fürjes Balázs, de még Orbán Viktor sem volt teljesen biztos abban, hogy Magyarország képes megrendezni a vizes vb-t. Erről a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt a kormánypárti Figyelőben.

Negyed évszázada dolgozhatom együtt időről időre, új meg új feladatokon Orbán Viktorral. Ő döntések előtt mindig kérdez – egy kérdést egyetlenegyszer tesz föl, és akkor alapos választ kell adni. De sosem éltem még meg olyat, mint a vb rendezésének elvállalása előtt. Tíz napon belül háromszor is megkérdezte: „Te Balázs, tényleg meg tudunk építeni mindent ennyi idő alatt?” Hogy enyhítse a felelősségét, hozzátette: „Mert ha elvállalod, Magyarország is elvállalja…”

Gyorsan megnőtt

Sikerült, más kérdés, hogy mennyiért. Gyárfás Tamás a legeslegelején még 24,5 milliárd forintról beszélt, aztán egy kormányhatározat 49 milliárdot rendelt forrásként a feladatokhoz, idővel lett az összeg 90 milliárd is, Fürjes pedig a mostani interjúban már 130 milliárdról beszél. De még a vb végeztével is tovább drágult egymilliárd forinttal, két közbeszerzés eredménye ugyanis csak szerdán jelent meg. Az egyik szerint az Antenna Hungária alvállalkozója 783 millióért épített ki informatikai rendszert, a másikban a Fonyó Károlyhoz köthető B+N Referencia Zrt. takarításra kapott 293 millió forintot.

A sportesemény befejezése után Fürjes egy másik kormánypárti lapnak, a Magyar Időknek elmondta, Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre. Az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel, így ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást.

Újrahasznosítják

A Duna Aréna mellett fontos helyszín volt a Duna partja is, az óriás ugrótorony, amit a semmiből építettek fel, 3,1 milliárd forintért. Több mint két éve tudják, hogy Budapesten lesz a vizes-vb az idén nyáron, mégis csak március elején írták alá az ugrótorony építéséről szóló szerződést.

A verseny előtt nem sokkal mégis át kellett építeni a tornyot a versenyzők kérésére, aminek oka, hogy az óriás-toronyugrás viszonylag új sportág, mindössze harmadszor szerepel a vizes vb programjában, és a nemzetközi szövetség kért néhány átalakítást a hibátlanul elkészült tornyon. A módosítások célja az volt, hogy kényelmesebbé tegyék a tornyot a versenyzők számára, egyúttal javítsák a televíziós közvetítés minőségét.

A két évvel ezelőtti, kazanyi ugrótorony nyolcadannyiba, átszámolva 411 millió forintba került, mint a magyar. Az a torony ráadásul jóval tovább állt, mint a Batthyány téri, ugyanis az orosz város még 2014-ben húzta fel az építményt egy akkori versenyre, és megtartották az egy évvel későbbi vb-re is.

Nem hasznosítják újra

A budapesti tornyot bontani kezdték, először a lelátókat és a konténereket távolítják el, így augusztus 6-án, azaz vasárnap reggel már újra járni fognak az arra közlekedő villamosok. A Bem rakpartot legkésőbb augusztus 15-én nyitják meg az autósok előtt, az alsó rakpartot pedig a hónap végén adják át újra a forgalomnak, vagyis addigra bontják el a 10 tonnás, 34 méter magas tornyot is.

Ám a Dunába épített betontalapzata megmarad, így azt nem kell újra kialakítani, ha Budapest esetleg újra hasonló sporteseményt rendezne, jelentették be a szervezők.

Megkérdeztük a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nkft.-t, hogy az ugrótorony esetében is újrahasznosítják a bontás során keletkezett elemeket, mint a Duna Arénánál történt.

Az óriás ugrótorony kivitelezése a Duna Arénával ellentétben bérelt elemek felhasználásával történt, ennek megfelelően a szóban forgó szerkezet elemeit a bérbeadó a bontást követően elszállítja, így azok nem kerülnek további felhasználásra

– írták.

Mi ez, ha nem siker?

Épphogy véget ért a vb, a Nézőpont Intézet már szondázta is a közvéleményt. A kormányközeli intézet felmérése nem hozott nagy meglepetést, ötből négy magyar örül annak, hogy Magyarországon rendezték a vizes világbajnokságot. Az elemzés szerint közvetetten a rendezés sikerét támasztja alá, hogy a verseny előtt, július 11-13. között készült kutatás szerint még csak” a magyarok kétharmada (64 százalék) örült a versenyrendezésnek. Ráadásul a Nézőpont szerint különösen a szervezéssel voltak elégedettek a magyarok, nem az eredményekkel, egy hónap alatt 58 százalékról 72 százalékra emelkedett a szervezéssel elégedettek száma. Augusztus első napjaiban csupán a magyarok 5 százaléka mondta, hogy a szervezés szempontjából sikertelen volt a bajnokság. Ezzel szemben a sporteredményeknél apró kiábrándulás érezhető: az esemény előtt a megkérdezettek 82 százaléka vélte úgy, hogy a sporteredmények sikeressé teszik a rendezvényt, utólag viszont „csak” 76 százalékuk értett ezzel egyet. Hozzátették: noha a nyilvánosságban nagy vita zajlott a világbajnokság megrendezésének költségességéről, a kutatás szerint a többséget ez a kritika nem zavarta örömében, a megkérdezettek 44 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „Magyarország számára anyagilag megérte” a vizes világbajnokság megrendezése, és csak 34 százalék nem. Alighanem nem ez lesz az utolsó világesemény, amelynek megrendezésére Magyarország pályázik. Ebből a szempontból fontos, hogy a rendezéspártiak táborát megerősítette a világbajnokság sikeresnek tartott lebonyolítása: a magyarok több mint kétharmada (68 százalék) szerint Magyarországnak a jövőben is meg kellene pályáznia a vizes vb-hez hasonló kaliberű sportrendezvényt, míg 23 százalék nem értett egyet ezzel az állítással. (A kutatást július 11-13. között ezer, augusztus 1-2. között ötszáz ember megkérdezésével, reprezentatív mintán végezték.)

Az alja marad

A tornyot a West Hungária Bau Kft. építette, az a cég, amelyik ott van a 200 milliárd forintos gigaközbeszerzés nyertesei között, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cége, ők vállalták el a Várkert Bazár felújítását is.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Azzal, hogy a talapzat marad, felmerül némi ellentmondás a vonatkozó szerződéssel, amiben az szerepel, hogy:

Vállalkozó a Világbajnokság befejeztével a Használati Időszak lejártával, a Megrendelő által jóváhagyott időpontban megkezdi az Óriás Ugrótorony és Ideiglenes Létesítményei bontási munkálatait, a lebontásra került anyagok és elemek elszállítását, és az Ingatlanok eredeti állapotának helyreállítását.

Vállalkozó köteles az ideiglenes szerkezetek építése és bontása során különösen ügyelni a rakparti kőfal védelmére, annak sérülése esetén azt a műemléki környezetnek és előírásoknak megfelelő módon, eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani. Vállalkozó köteles az alsó és felső rakparti támfal javítási munkálatait szakszerűen elvégezni, beleértve a Rendezvények által érintett alsórakparti út és járdafelület javítását is.

Így még egyszer elküldtük kérdéseinket a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nkft.-nek, hogy ha már marad a talapzat, ezt mi indokolta, illetve konkrétan milyen és mennyi vizes ugróeseménnyel kalkulálnak a következő öt évben. Ugyanezt megkérdeztük a Magyar Úszószövetségtől és az Emberi Erőforrások Minisztériumától is (oda tartozik a sportállamtitkárság), hátha ők többet tudnak.

Az óriás toronyugrás 2013 óta a vb része, van külön sziklaugró szakág is, a Red Bull égisze alatt fut, mint a Budapesten is évről évre megrendezett Air Race, a legtöbb sziklaugró a vizes vb-n is indult, a nőknél például az a Rhiannan Iffland nyert, aki a sziklaugrás összetett versenyét is vezeti jelenleg. Van a FINA-nak, a nemzetközi úszószövetségnek is óriás toronyugró sorozata, de a hivatalos oldaluk szerint 2017-ben már nem lesz több verseny, legközelebb a 2019-es, koreai vizes vb-t tüntetik fel. Világkupa pedig idén áprilisban volt legutóbb, Abu Dhabiban.

Kerestük a West Hungária Baut is, tőlük többek között azt kérdeztük, mi indokolta, hogy az elemeket csak bérelték a toronyhoz, kitől bérelték és az egyébként megmaradó talapzat elemeit is bérelték-e. Választ cikkünk megjelenéséig se tőlük, se a többi megkérdezettől nem kaptunk.

Kiemelt kép: Tóth Richárd, 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik