Már nem bűn a plakátok lefestése az ügyész szerint

„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” – ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel árasztotta el két éve az országot a kormány, ez volt az első menekültellenes plakátkampány.

Két szegedi aktivista, Szalai Balázs és Kékesi Márk több óriásplakátot lefestett 2015 júniusában, volt, amelyikre a „Szégyen”, illetve a „Szeged nem ilyen” feliratot kenték fehér festékkel, tiltakozva a menedékkérőkkel szembeni hangulatkeltés ellen. Tettüket névvel és arccal vállalták, az elsők közt voltak, akiket eljárás alá vontak a kormányzati plakátok megrongálása miatt.

Idén januárig kellett várni az elsőfokú ítéletre, a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze rongálás miatt három év próbára bocsátást kért a két aktivistára, az ítélet ennél szerényebb, egy év próbára bocsátás lett. Szalai és Kékesi azzal érvelt, hogy

véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amikor a plakátokat – amelyeket eleve ideiglenesen helyeztek ki – módosították.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak fellebbeztek.

Már nem bűn

A szeptember 22-re kitűzött másodfokú tárgyalás előtt fordulatot vett az ügy, június 27-i keltezéssel ugyanis a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyettese Szalai és Kékesi felmentését indítványozta a Szegedi Törvényszéknél. Törő Sándor helyettes főügyész a korábbi indítvánnyal szembehelyezkedve azt állapította meg, hogy a két aktivista cselekménye nem veszélyes a társadalomra, mondván, a véleménynyilvánítás szabadságát az Alaptörvény garantálja.

Szalai Balázs a 24.hu-nak azt mondta: meglepődött a főügyész-helyettes érvein, ezt a bíróságtól várta volna még első fokon. Szerinte nem csak árnyalatnyi változás történt, a főügyészség „a közélet demokratikus és szabad fejlődésének védelmezőjévé lépett elő, és ellenáll a közügyek kriminalizálásának”.

Őszintén szólva ettől még több kérdés merült fel bennem, mint korábban

– mondta Szalai, felvetve a kérdést, hogy milyen szakmai munka folyhat egy olyan ügyészségen, ahol tegnap még „csuklyás rongálók” voltak, ma pedig már alapjogként tekintenek cselekedetükre. A járási ügyész érvelésével az első fokon eljáró bíróság is kritika nélkül „együtt úszott” – vélekedett az aktivista.

Felidézte: a járási ügyészség már első fokon „meg akarta úszni” az ügyet, amikor felfüggesztette a vádemelést, de ő és Kékesi el akarták érni, hogy a bíróság mondja ki, nem követtek el bűncselekményt.

Magyar Gábor ügyvéd szerint nem meglepő, hogy a megyei főügyész-helyettes megváltoztatta a korábbi álláspontot, hiszen hasonló ügyben – amikor kormányzati plakátokat festettek vagy téptek le – már született jogerős ítélet. Akkor bíróság mondta ki, hogy az ilyen cselekedetek nem veszélyesek a társadalomra.

Az nem elég, ha egy cselekmény formálisan kimerít egy büntetőjogi tényállást, annak tartalmilag is a társadalomra veszélyesnek kell lenni – magyarázta az ügyvéd, kifejtve:

ha csak formálisan néznénk a jogot, akkor egy bokszmeccsen okozott sérülést is súlyos testi sértésnek kellene tekinteni.

Ebben az esetben arról van szó, hogy az állampolgár véleményt fejez ki a hivatalos kormányzati propagandával szemben, és erre úgy van módja, hogy letépi vagy megváltoztatja az üzenetet, mert nincs abban a helyzetben, hogy ellenplakátokat tegyen ki.

Igazodás

Felvetődött: talán nem véletlenül fordult az ügyészségi álláspont, hiszen az elmúlt hetekben a Jobbiknak a kormánnyal szemben kritikus plakátjait is tömegével festették és ragasztották át, emiatt mégsem indult eljárás senki ellen. Magyar Gábor azonban nem gondolja, hogy ez áll a háttérben, hiszen precedens már a Jobbik plakátkampánya előtt volt. Az ügyvéd szerint az ügyészség követi a bírói gyakorlatot, hiszen amikor az ügyész vádat emel, meg van győződve arról, hogy el is fogják marasztalni a vádlottat. Ha viszont azt látja, hogy változott a bírói gyakorlat, módosítja a vádemelési stratégiát.