Közélet

Nők fegyverben: a világ leghatásosabb feministái

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 06. 25. 20:00

A nők egyenjogúságáért folytatott harc az elmúlt években áttörést hozott, ám ez nem a nyugati országokban, hanem a Közel-Keleten, azaz Szíriában és Irakban történt.
Korábban a témában:

A történelem során a férfiak teljesen kisajátították maguknak a háborút. A rögzült gondolkodásmód, hogy a háborúkat a férfiak vívják, a nők nem valók a hadszíntérre.

A YPJ harcosnő sorozat: Kobaniban kitaláltam, hogy portrét készítek a harcoló nőkről, már azokról, akik hajlandóak beállni nekem a portréhoz. A YPJ harcosait nem szólíthatja meg az ember úgy, hogy “hölgyem”, a fordítónk figyelmeztetett, hogy “elvtársnak” vagy “combatant”-nak hívjuk őket. Fotó: JS 2015, Kobani

Bár a XX. században elkezdődött a nők felvétele a világ hadseregeibe, a harcoló katonai alakulatok majdnem minden tagja férfi. Ha akad is egy-egy nő, nagyon ritkán fordul elő, hogy ne használnák propagandacélokra: bemutatják, hogy tessék, vannak itt is harcoló nők. A valóságban azonban a nőknek nagyon kevés szerep jut direkt katonai akciókban, tűzharcokban. Hagyományosan támogatói szerepkörben tűnnek fel, ritkán fordul elő, hogy direkt tűzharcba engednék őket.

fotó: JS

A gondolkodást mi sem mutatja be jobban, mint például az olyan eléggé gyakori kijelentések, mint Richard Kemp ezredesé, aki az afganisztáni brit erők parancsnoka volt. Kemp szerint a nőkből „hiányzik a gyilkos ösztön”, ami jó katonává tenné őket a harcokban.

Ez a hozzáállás általánosnak mondható katonai körökben, ám sok mindent megváltoztatott a kurd női önvédelmi erők megjelenése a szíriai polgárháborúban. A sajtó egy jelentős része a semmiből feltűnő romantikus harcosokként mutatta be a kurd nőket, akik vállt a vállnak vetve harcolnak a férfiakkal az Iszlám Állam nevű halálszekta ellen. Hogy a kurd YPJ (ez az önvédelmi erők rövidítése kurdul) képes volt változtatni a képen, sőt még a popkultúrába is beszivárgott, szétzúzta a hagyományos gondolkodást a háborúról, annak oka összefoglalható két pontban:

  • tömeges női harcolói jelenlétről van szó. A legfrissebb adatok szerint 2016-ra a női harcoló alakulatok száma elérte a 20.000 főt a szíriai kurd kantonokban.
  • A kurd kantonokban a politikai ideológia nem enged semmilyen nemi megkülönböztetést, és kvótarendszerrel szabályozzák, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon, nemcsak a harctéri, de a politikai szerepvállalásban is.

Ráadásul a női erők színre lépését éppen a Közel-Keleten, Észak-Szíriában láttuk, olyan törzsi társadalmak között, amelyek konkrétan kizárják a nőket a politikai szereplésből, extrém esetekben még a tanulás lehetőségét is megvonják tőlük. A kérdés az, hogyan valósulhatott meg ilyesmi ott, ahol a szomszédban még autót sem vezethetnek a nők.

YPJ harcos a hadállás fegyverraktárában Kobani mellett 20015-ben. Fotó: JS

Nem a semmiből jöttek

A kurd női önvédelmi alakulatokról (YPJ) először 2013-ban lehetett hallani. 2013 márciusában alakult meg az első kifejezetten nőkből álló alakulat a Dzsandairisz. Március végére már négy nőkből álló hadosztály állt rendbe az észak-szíriai kurd területeken (kurdul Rozsava). A női harcoló alakulatok nevét Kobani 2014-es ostromakor ismerte meg a világ: oroszlánrészt vállaltak a harcokban, sikerrel tartották meg a várost, amelyet az Iszlám Állam minden erejével próbált meg elfoglalni.

Pihenő YPJ harcos Kobani mellett 2015-ben. Fotó: JS

Mint a legtöbb kiküldött tudósító, én is beleestem abba a hibába, nem foglalkoztam azzal, hogyan és honnan jöhetett létre egy teljes női harcoló alakulat. Ott voltak és kész. Az embert lenyűgözte a fegyverhasználathoz szokott fegyveres nők csoportja: az alakulatok konkrét harctéri eredményeket értek el, saját hősi halottjaik voltak, akik harci cselekmények között vesztették életüket.

Azzal pedig, hogy aktívan vállaltak szerepet Kobani megvédésében, jelentős nemzetközi népszerűségre tettek szert. 2016-ra már 20 000 főt számlált a kurd női harcoló alakulat létszáma. Példájukat követve hoztak létre az iraki pesmergák is nőkből álló csoportokat.

YPJ harcosok, közösen a YPG-vel ideológiai képzést hallgatnak a Kobani melletti hadállásban 2015-ben. Fotó: JS

A semmiből azonban nagyon ritkán állnak fel hadosztályok, pláne nem olyan specifikus alakulatok, ahol csak nők szolgálnak. A YPJ-nek, mint a YPG (ez gyakorlatilag ugyanúgy Kurd Önvédelmi Erőket jelent, csak hímnemben, értelemszerűen azt jelölve, hogy itt férfiak szolgálnak) testvérszervezetének megalakulása 2013-ra datálható, de ezt egy mindent elsöprő genderforradalom előzte meg Dél-Törökországban és a Szíria kurdok lakta területein. Ez gyakorlatilag előkészítette a nők politikai és fegyveres szerepvállalását.

A nők szabadsága

A kurd szeparatista törekvésekben a kezdetektől kiemelt szerepet játszottak a nők. Abdullah Öcelan, a legbefolyásosabb kurd politikus, aki létrehozta az egyébként Törökország, a NATO és az EU által is terrorszervezetnek minősített Kurd Munkáspártot (PKK), és aki 1999-es letartóztatása óta török börtönben ül, könyvet is szentelt a női egyenjogúságnak „Az élet felszabadítása: a nők forradalma” címmel.

Ebben a könyvében azt írja, hogy „egy társadalom nőinek a szabadsága és egyenlősége gyakorlatilag a társadalom minden szegletében található egyenlőséget meghatározza”, de nem éri be ennyivel: hosszasan értekezik arról, hogy a hagyományos férfiszerepek megváltoztatása forradalmi szükségszerűség.

Az öcelanista ideológia, amely alapvetően kommunisztikus és antikapitalista, már a kezdetektől pártolta a nők egyenlő szerepvállalását, Öcelán könyvének azonban elképesztő hatása volt mind a törökországi, mind a szíriai kurdokra és alapjaiban változtatta meg a gondolkodást a nemi szerepekről.

Abdullah Öcelan portréja alatt. Fotó: JS

Külön iskolát hoztak létre, mely a nők szabadságával és a férfiak egyenlő szerepével foglalkozik, ezt Dzsineológiának nevezik, és ez az ideológiai képzés az egyik alapja a YPJ-nél. Öcelan könyvének hatására nemcsak a kurd „hadsereg” 40 százalékát alkotják nők, de a kantonok törvényhozásában és politikai irodáiban is vezető döntéshozó pozíciókat töltenek be.

Amikor Szíriában a helyi kormánypárt (PYD =Demokratikus Unió Párt) politikusát kérdeztem, azt felelte, hogy a számot szeretnék mihamarabb 50-re feltornázni.

Eligazítás a hadállásnál Dzsarablusznál. Fotó: JS

Az egyenjogúsítást segíti, hogy Szíria kurd területei a polgárháború kitörése óta gyakorlatilag teljesen autonómok, kiváló kísérleti terepei Öcelán elképzeléseinek az egyenlő és igazságos kurd társadalomról. A kurd lakosság, amely amúgy saját államról álmodik, meggyőződésesen követi Öcelán ideáit.

Igaz, Öcelánnak és feminizmusának nincs ekkora hatása az iraki kurd autonómiára: ott bár szintén vannak női alakulatok, de a pesmergák százalékban is alig mérhető részét teszik ki nők, a hatalmi rendszer is alapvetően patriarchális.

(Bővebben a témáról itt)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.