Közélet

„Lebutított” plakáttörvényt fogadott el a parlament

A szocialisták által be sem nyújtott kétharmados javaslatok is a parlament elé kerültek, a kormánypárti képviselők meg is szavazták, de nem voltak elegen.

Rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés arról a törvényről, ami alaposan megnehezíti a pártok plakátkampányait. Korábban már volt egy kétharmados javaslat, amivel azt akarta elérni a Fidesz, hogy kampányidőszakon kívül ne is helyezhessék ki hirdetéseiket a pártok, de ennek csak az egyszerű többséget igénylő részeit sikerült elfogadni. Így viszont értelmezhetetlen volt a jogszabály, amit ezért Áder János visszadobott.

Ekkor az MSZP előbb egyeztetésbe kezdett a plakáttörvényről a Fidesszel, majd kedden Botka László miniszterelnök-jelölt megtiltotta a szocialista frakciónak, hogy benyújtsa saját törvénymódosítási javaslatát. Szerdai közleményében a párt már azt közölte, hogy a plakáttörvényt nem fogja megszavazni.

Mint megírtuk, a kormánypárt ezek után úgy módosította törvényjavaslatát, hogy azt feles többséggel is el lehessen fogadni. A kampányidőszakon kívüli tilalomról az ő módosítójukban már nem volt, arról viszont igen, hogy a költségvetési támogatásban részesülő szervezetek plakátjait csak listaáron lehet kitenni. Ez azért érdekes kitétel, mert a CÖF, vagy az előző választáson még nem indult Momentum Mozgalom is mentesül a törvény hatálya alól. A listaártól eltérni úgy lehet, hogy ha a közbeszerzési törvény hatálya alá eső reklámozó – így például az állam – uniós közbeszerzést folytat le.

Ám a Törvényalkotási Bizottság újra behozta az MSZP javaslatát, amit hiába nem nyújtott be az ellenzéki párt, egy emailben mégis Gulyás Gergely bizottsági elnökhöz került.

Így a feles többséget igénylő fideszes javaslat mellett mégis a parlament elé kerülhetett egy olyan kétharmados törvényjavaslat, ami teljes plakáttilalmat rendel el egészen a választási kampányidőszak kezdetéig, és ellehetetleníti Simicska Lajos Jobbikot segítő plakátcégeit. A szocialista beadvány teljesen megkeverte az amúgy is zavaros helyzetet, annyira, hogy már a képviselők egy része sem látta át, mi történik.

A rendkívüli ülésnap vitával kezdődött, illetve még az előtt összeült az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága, amely beadta a módosító javaslatokat a Parlamentnek, ami azután szavaz a módosítókról és az Áder János által visszadobott törvényjavaslat elfogadásáról. Répássy Róbert fideszes képviselő a benyújtott módosítók vitájában bejelentette: a Törvényalkotási Bizottság érvényesnek tekinti a szocialisták javaslatát.

Igazán nagy kavarodást az okozhatott volna, ha arra készülve, hogy csak a Fidesz feles többséggel elfogadható döntéséről szavaz a parlament, távol maradnak ellenzéki képviselők.

Így a Fidesz akár ki is cselezhette volna az ellenzéket, és elfogadhatta volna a szigorúbb, kétharmados javaslatot.

Gulyás Gergely, a Törvényalkotási Bizottság fideszes elnöke a vitában azt mondta: sajnálják, ha a szocialisták saját hétfői javaslatukkal pénteken már nem értenek egyet, de ő csak akkor járhatott volna el kritizálható módon, ha a neki megküldött javaslat nem kerül a bizottság ügyrendjére. Azt állította, hogy a bizottság szocialista tagjai nem kívánták a javaslatot visszavonni.

Csakhogy Bárándy Gergely, a Törvényalkotási Bizottság szocialista alelnöke még csütörtökön levelet küldött Gulyásnak, melyben jelezte: az MSZP tagok kerdeményezéseként feltüntetett javaslat egy ötpárti egyeztetéssel összefüggésben megküldött szakmai tervezet volt, aminek a bizottság eljárásához semmi köze nincs. Bárándy szerint ügyrendsértés történt, az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem támogatja, Gulyás intézkedését pedig aljas politikai célokat szolgálónak tekinti. A levélben Bárándy a javaslat napirendről levételét kérte.

Végül a módosítókról való döntéskor a szocialisták kétharmadot igénylő javaslatára a jelenlévő képviselők 64,4 százaléka szavazott, így az nem ment át.

A 123 igen szavazat viszont elegendő volt az egyszerű többséget igénylő törvénymódosítás elfogadásához, majd ugyanennyivel a módosított plakáttörvény is átment.

Vagyis kampányidőszakon kívül ezentúl is lehet plakátolni, de azok a pártok és szervezetek, amelyek költségvetési támogatásban részesültek, csak listaáron tehetik ezt meg.

Ebből is lehet még jogi vita

Az Átlátszó jogászai által szerkesztett Így írnánk mi blogon az szerepel: a pártok helyett azért a “költségvetési törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szervek és jogi személyek” plakátjaira vonatkozik a javaslat, mert így a kormánypártok szerint egyszerű többséggel is elfogadható. Ám az alkotmányjogi szakértők úgy vélik, így is kétharmados szabályozásba ütközhet a javaslat, a párttörvény sarkalatos szabálya ugyanis megtiltja, hogy államigazgatási szervek pártok pénzügyeit vagy gazdálkodását ellenőrizzék. A javaslat szerint azonban az árazási szabályok betartását egy kormány által kijelölt hatóság – feltehetően a kormányhivatal – ellenőrizné.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik