Hiányzik a konszenzus az Európai Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben az EU-országok lakossága és a befolyásos üzleti, politikai és médiaelit között. Ezt az egyik legtekintélyesebb londoni külpolitikai kutatóműhely mérte. A Királyi Külügyi Intézet – közkeletű nevén a Chatham House – tíz EU-tagállamban (köztük Magyarországon) végezte el felmérését az általános lakosságon belül összesen 10 196, az “elit” tagjai közül 1825 ember bevonásával.
A magyarok inkább előnyösnek tartják
Éles az ellentét a két csoport között annak megítélésében, mennyi előnye van az EU-tagságnak. A lakossági mintán belül 34 százalék mondta azt, hogy személyes előnyére szolgált hazája tagsága. Az elit tagjai közül 71 százalék nyilatkozott így. A magyarok elégedettebbek az átlagnál: 45 százalék vélte úgy, hogy személyesen előnye származott az EU-tagságból, 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem. A magyar elit 73 százaléka “ért egyet erőteljesen”, vagy “hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal a kijelentéssel, hogy számára előnyösnek bizonyult az uniós tagság.
Húsz éve, jobban éltünk, az elit is
A tíz országon belül a lakosság átlagosan 53 százaléka vélekedett úgy, hogy hazájában húsz éve jobb volt az életminőség, mint most. 27 százalék érzi úgy, hogy most jobban él, mint két évtizede.
A tíz ország átlagában az elit 32 százaléka tartotta jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget, míg 42 százalék mondta azt, hogy most magasabb az életminőség, mint a ’90-es évek végén. A magyar elitnél ez fordított, 40 százalék érezte jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget, míg 36 százalék viszont mai életszínvonalával elégedettebb. Magyarországon árnyalja a képet, hogy az elmúlt években a gazdasági elit egyharmada lecserélődött.
Bevándorlás (migráció) – kimutatható Orbán-hatás
A tíz ország elitcsoportjának átlagosan 59 százaléka, Magyarországon viszont csak a 20 százaléka “ért egyet erőteljesen”, vagy “hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal, hogy a bevándorlás előnyökkel jár az uniós országoknak. A szélesebb lakossági mintán belül a tíz ország átlagában 6 százalék erőteljesen egyetért ezzel, 21 százalék hajlik arra, hogy egyetértsen, vagyis 27 százalék tartja valamilyen mértékben előnyösnek a bevándorlást. Magyarországon az így vélekedők aránya csak 6 százalék: 1 százalék vallja erőteljesen, hogy a bevándorlás előnyökkel jár, 5 százalék hajlik erre a véleményre. A magyarok 74 százaléka – közülük 43 százalék erőteljesen – elveti ezt az állítást.
Az elit muszlimbarátabb
A tíz ország lakosságán belül 53 százalék, a magyar lakosságon belül 62 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy az európai életforma összeegyeztethetetlen a muszlim közösségek életformájával.
A felmérésbe bevont uniós országok teljes lakossági mintájában 55 százalék, Magyarországon 64 százalék értene egyet erősen, vagy hajlana arra, hogy egyetértsen a muszlim többségű országokból érkezők további bevándorlásának teljes leállításával. A teljes elitmintán belül viszont csak 31 százalék, Magyarországon 42 százalék értene egyet ezzel valamilyen mértékben.
Árt-e a nacionalizmus?
A tíz ország lakosságának átlagosan 51 százaléka, a magyar lakosság 50 százaléka vallja, hogy a nacionalizmus veszélyt jelent Európa békéjére és stabilitására. A teljes elitcsoportban 76 százalék, a magyar eliten belül 61 százalék ért ezzel egyet. A Chatham House felmérését összeállító szakértők kommentárja szerint az eredményekből az következik, hogy az EU támogatottságának erősítéséhez nem elég az emberek gazdasági jólétének növelése, az EU vezetőinek és a tagállamok politikusainak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a saját hozzáállásuk és a lakosság véleménye közötti szakadék áthidalására a mélyebbre nyúló társadalmi problémák kezelésében is.
Orbán nyomában a világ
Az MTI által idézett intézet szerint az EU jövőbeni irányvonaláról folyó vitát át kell terelni olyan problémákra, mint a nemzetállami hagyományoknak és kulturális adottságoknak a lakosság által érzékelt fenyegetettsége, a nemzeti önazonosság elveszítésével kapcsolatos félelmek és a bevándorlás. A miniszterelnök új nemzeti politikát hirdetett, és azt emelte ki, hogy az elsők között lázadtunk fel, még 2010-ben, és felépítettük a mi észjárásunkból kikovácsolt modellt.
