Közélet
Brüsszel, 2015. október 25.
Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozón a bizottság brüsszeli székházában 2015. október 25-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Nagyon mást vár az uniótól az elit, mint a nép

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 06. 20. 13:20

Nincs egyetértés az EU jövőjéről.

Hiányzik a konszenzus az Európai Unió jövőjét érintő alapvető kérdésekben az EU-országok lakossága és a befolyásos üzleti, politikai és médiaelit között. Ezt az egyik legtekintélyesebb londoni külpolitikai kutatóműhely mérte. A Királyi Külügyi Intézet – közkeletű nevén a Chatham House – tíz EU-tagállamban (köztük Magyarországon) végezte el felmérését az általános lakosságon belül összesen 10 196, az “elit” tagjai közül 1825 ember bevonásával.

A magyarok inkább előnyösnek tartják

Éles az ellentét a két csoport között annak megítélésében, mennyi előnye van az EU-tagságnak. A lakossági mintán belül 34 százalék mondta azt, hogy személyes előnyére szolgált hazája tagsága. Az elit tagjai közül 71 százalék nyilatkozott így. A magyarok elégedettebbek az átlagnál: 45 százalék vélte úgy, hogy személyesen előnye származott az EU-tagságból, 21 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem. A magyar elit 73 százaléka “ért egyet erőteljesen”, vagy “hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal a kijelentéssel, hogy számára előnyösnek bizonyult az uniós tagság.

Húsz éve, jobban éltünk, az elit is

A tíz országon belül a lakosság átlagosan 53 százaléka vélekedett úgy, hogy hazájában húsz éve jobb volt az életminőség, mint most. 27 százalék érzi úgy, hogy most jobban él, mint két évtizede.

A magyar adatok csaknem pontosan ugyanezt a megoszlást tükrözik.A tíz ország átlagában az elit 32 százaléka tartotta jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget, míg 42 százalék mondta azt, hogy most magasabb az életminőség, mint a ’90-es évek végén. A magyar elitnél ez fordított, 40 százalék érezte jobbnak a húsz évvel ezelőtti életminőséget, míg 36 százalék viszont mai életszínvonalával elégedettebb. Magyarországon árnyalja a képet, hogy az elmúlt években a gazdasági elit egyharmada lecserélődött.

Gazdasági elitcsere – főszerepben a politika
Kovách Imre elitkutató az atv.hu-nak azt mondta: 2010 óta az egyre zártabb gazdasági elit egyharmada lecserélődött.

Bevándorlás (migráció) – kimutatható Orbán-hatás

A tíz ország elitcsoportjának átlagosan 59 százaléka, Magyarországon viszont csak a 20 százaléka “ért egyet erőteljesen”, vagy “hajlik arra, hogy egyetértsen” azzal, hogy a bevándorlás előnyökkel jár az uniós országoknak. A szélesebb lakossági mintán belül a tíz ország átlagában 6 százalék erőteljesen egyetért ezzel, 21 százalék hajlik arra, hogy egyetértsen, vagyis 27 százalék tartja valamilyen mértékben előnyösnek a bevándorlást. Magyarországon az így vélekedők aránya csak 6 százalék: 1 százalék vallja erőteljesen, hogy a bevándorlás előnyökkel jár, 5 százalék hajlik erre a véleményre. A magyarok 74 százaléka – közülük 43 százalék erőteljesen – elveti ezt az állítást.

Az elit muszlimbarátabb

A tíz ország lakosságán belül 53 százalék, a magyar lakosságon belül 62 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy az európai életforma összeegyeztethetetlen a muszlim közösségek életformájával.
A felmérésbe bevont uniós országok teljes lakossági mintájában 55 százalék, Magyarországon 64 százalék értene egyet erősen, vagy hajlana arra, hogy egyetértsen a muszlim többségű országokból érkezők további bevándorlásának teljes leállításával. A teljes elitmintán belül viszont csak 31 százalék, Magyarországon 42 százalék értene egyet ezzel valamilyen mértékben.

Árt-e a nacionalizmus?

A tíz ország lakosságának átlagosan 51 százaléka, a magyar lakosság 50 százaléka vallja, hogy a nacionalizmus veszélyt jelent Európa békéjére és stabilitására. A teljes elitcsoportban 76 százalék, a magyar eliten belül 61 százalék ért ezzel egyet. A Chatham House felmérését összeállító szakértők kommentárja szerint az eredményekből az következik, hogy az EU támogatottságának erősítéséhez nem elég az emberek gazdasági jólétének növelése, az EU vezetőinek és a tagállamok politikusainak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a saját hozzáállásuk és a lakosság véleménye közötti szakadék áthidalására a mélyebbre nyúló társadalmi problémák kezelésében is.

Orbán nyomában a világ

Az MTI által idézett intézet szerint az EU jövőbeni irányvonaláról folyó vitát át kell terelni olyan problémákra, mint a nemzetállami hagyományoknak és kulturális adottságoknak a lakosság által érzékelt fenyegetettsége, a nemzeti önazonosság elveszítésével kapcsolatos félelmek és a bevándorlás. A miniszterelnök új nemzeti politikát hirdetett, és azt emelte ki, hogy az elsők között lázadtunk fel, még 2010-ben, és felépítettük a mi észjárásunkból kikovácsolt modellt.

Budapest, 2017. február 10.Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2017. február 10-én.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán: Lázadás van
A miniszterelnök új nemzeti politikát hirdetett, és azt emelte ki, hogy az elsők között lázadtunk fel, még 2010-ben, és felépítettük a mi észjárásunkból kikovácsolt modellt. Évértékelő 2017.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.