AppleMark
Közélet

Tibor Fischer különböző állításokat mond a CEU-val kapcsolatban

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 25. 09:33

A cím pedig egy elég erős understatement. Tibor Fischer Angliában élő magyar származású író, olyan sikerek, mint A béka segge alatt, vagy a Magyar tigris szerzője mostanában leginkább a magyar politikával foglalkozik publicisztikákban. Fischer legutóbb már megvédte az Orbán-kormányt a külföldi vádaktól a Guardianban, mert szerinte

magyarország demokrácia.

Ami egyébként tény.

Az íróval most a Heti Válasz csinált egy nagyobb interjút, amiben a 2014 óta mondott véleményét ismétli el újra, aktuális ügyekre hangolva. Fischer különösebb ismeretek nélkül, de annál nagyobb magabiztossággal beszél például a CEU-ügyről, vagy a sajtószabadságról is. A CEU-val kapcsolatban ő maga is elismeri, hogy nem nagy ismerője az oktatási törvény módosításának, majd közvetlenül ezután elmondja róla a határozott véleményét.

Nem vagyok a felsőoktatási törvény szakértője, nem tudom megítélni, a jogszabály mennyire jó vagy rossz, de valószínűleg nem mestermű- Ráadásul szinte az összes Fidesz-szimpatizáns ismerősöm az egyetemi körökben őrjöng miatta, tehát nagyon úgy fest, a kormány öngólt rúgott, sikerült mindenkit felbőszíteni az egyetemi világban. Írásomban csupán annyit állítok, hogy a nyugati sajtóban megjelent olvasat – “Orbán bezárja az őt bíráló egyetemet” – nem felel meg a valóságnak. A CEU-t nem zárják be, nem is tehetik. Ehelyett mi történt? A magyar kormány új törvényt fogadott el, ami megnehezíti az egyetem dolgát.

 

Csak ennyi volna?

 

Egy kivételével az összes érintett intézménynél találtak szabálytalanságokat, de egyiket sem büntették meg vagy záratták be, a CEU-val sem ezt teszik. Továbbra is állni fog az épület, folytatódnak a kurzusok, mehet tovább az Orbán-gyalázás, a hallgatók pedig külföldön elismert diplomát kapnak. Megszűnik viszont az egyetem kiváltsága: az a gyakorlat, hogy a CEU amerikai diplomát is ad ki anélkül, hogy ott campusa lenne. Ez nyilván vonzó volt a hallgatóknak – ha a CEU elveszíti ezt a hibrid státuszát, kevesebbet fog érni a piacon. Az ügy tehát inkább a versenyről és a pénzről szól, mint másról. Az pedig kifejezetten ironikus, hogy éppen az az egyetem panaszkodik a törvényre, amely mindig is a jogrendről és a törvények tiszteletben tartásáról prédikált.

Ez a pár mondat tökéletesen megmutatja, miért lett volna értelme bármelyik átlagos magyart megkérdezni inkább a CEU-ügyről, mint Tibor Fischert. Nézzük, miben állított más Fischer, mint a valóság:

  • A CEU-t pont bezárná a jelenlegi javaslat, a magyar oktatást végző Közép-Európai Egyetemet nem.
  • Az, hogy az épület áll, nem jelenti azt, hogy az egyetem nem szűnt meg.
  • Korábban is inkább ellehetetlenítésről beszélt mindenki, aki Fischer szerint bezáratásról beszélt.
  • A CEU-nál nem találtak törvénytelenségeket az Oktatási Hivatal vizsgálatán, csak adminisztratív hibát, amit már a jelentés elkészülése előtt kijavítottak. Ha találtak volna, nem kellett volna törvénymódosítást hozni az egyetem ellehetetlenítésére, mert azt megoldották volna az addigi törvények.
  • A módosítás több pontja kifejezetten a CEU-t célozza. Ilyen a névazonosság tiltása, az OECD-tagországainak állampolgáraival kapcsolatos szigorítások, vagy épp az államközi szerződés megszületése.
  • A CEU magyar diplomáját – a többi magyar egyeteméhez hasonlóan – nem fogadják el akárhol.
  • Az amerikai diplomát az egyetem nem adja automatikusan, külön vizsgák vannak hozzá.
  • Az államközi szerződés pont azért kell, mert ezzel fennmaradna ez a Fischer szerint kiváltságos gyakorlat.
  • Nem a versenyről szól az ügy, versenyben a CEU Európán belül is bizonyított már, ahol nem ez az egyetlen, amelyik amerikai diplomát ad ki.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.