A Facebook logo is seen on various electronic devices on 28 March, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Közélet

A magyar választás körüli minden kérdésre ott van a válasz a Facebook naplófájljaiban

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 24. 11:36

Korábban a témában:

Az álhírek kérdése nagyon fontos, az elmúlt években nagyon sokat foglalkoztunk vele. De nem elsősorban média-, hanem inkább társadalmi kérdés, mondta Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép-európai közpolitikai igazgatója a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung közös konferenciáján.

Ez a konferencia ritka alkalom, mert a Facebook nyilvánosan ritkán ül le az álhírekről vagy magáról a platformról vitatkozni. Pedig a Brexit és Donald Trump megválasztása, de még az orosz befolyás kapcsán is egyre gyakrabban kerül elő, hogy a Facebooknak végre kezdenie kellene valamit az álhírekkel.

Cseh szerint a Facebook számára az az elsődleges feladat, hogy autentikus beszélgetés történjen a platrformjukon, és ebbe beletartozik az is, hogy az emberek biztonságos környezetben beszélgethessenek közéletről, és ne támadja meg őket senki, ha a véleményüket elmondják.

Ez azt jelenti, hogy valódi felhasználók beszélgessenek, és ne kamufiókok.

Cseh szerint a virtuális tér nagyon gyorsan változik, és nem a Facebook benne az egyetlen szereplő, mert ott van a média, a civil szervezetek és a politikai elit is, nekik is részt kellene venni abban, hogy jó válaszokat találjanak ezekre a kérdésekre. Azt szeretnék, ha a felhasználók tudatosan olvasnának híreket. Ezért együttműködnek a nagyobb újságokkal, majd közérdekű információkat tettek közé arról, hogyan ismerhetők fel a Facebookon az álhírek. Cseh szerint nagyon fontos, hogy a felhasználók fel tudják ismerni, amit látnak. Hogy az most egy komoly cikk, álhír, szatíra vagy épp vicc.

Igazi emberek

A közpolitikai igazgató azt mondja, a Facebook nem a tartalmat kutatja, hanem azt nézik, hogy igazi emberek között autentikus beszélgetések jönnek-e létre.

Franciaországban a választási kampány alatt 30 ezer profilt távolítottunk el, mert ezt láttuk, hogy tudatos kampány volt arra, hogy félrevezető álhíreket terjesszenek el.

– mondta Cseh.

Emellett van egy olyan platformjuk is, amit folyamatosan fejlesztenek, ezzel a felhasználók jelenthetik az álhíreket. De van hivatalos kapcsolatuk is, aki ellenőrzi, hogy az oldalon megjelenő hírek álhírek-e, és ha igen, lejjebb sorolják az algoritmusban az adott tartalmat.

Cseh elmondta, van egy olyan fejlesztésük, amely arra jó, hogy kapcsolódó híreket dobjanak fel a felhasználóknak akkor, ha azok rákattintanak egy cikkre. Most azzal kísérleteznek, hogy ha a felhasználók rákattintanak egy cikkre, akkor alatta más perspektívából is bemutatják nekik ugyanazt a hírt. Sőt, jelzik az oldalon is, ha álhírekről van szó, mert ezzel befolyásolni tudják azt, hogy az olvasók milyen arányban osztják azt tovább.

Hegedűs Dániel, a Freedom House kutatója elmondta, hogy Németországban április elején benyújtott a szövetségi kormány egy olyan törvényjavaslatot,

amely szerint az álhíreket azonnal el lehetne távolítani a kétmilliónál több felhasználóval bíró közösségi oldalakról.

Szerinte a gyűlöletbeszéd ilyen szintű kiterjesztéséből óriási vita lett Németországban, és nagyon sokáig a gazdasági tárca tartotta vissza a javaslatot, mert az árthat a gazdasági szektornak.

A szólás szabadsága

Hegedűs nekiment a Facebooknak is, mert serinte a Youtube a legtöbb jogsértő tartalmat egy napon belül távolította el, miközben a Facebook erre az esetek 30-35 százalékában volt képes. Hegedűs szerint azzal is komoly probléma volt, hogy a Facebook találjon Németországban egy partnert arra, hogy ellenőrizzék az álhíreket. Szerinte először nagyon sok mindenkivel tárgyaltak, és csak egy kis céget találtak, ahol húsz újságíró ellenőrizte a híreket 28 millió német felhasználó számára. Végül megállapodtak a Focus magazin online oldalával.

Cseh szerint nemcsak gazdasági problémák vannak ezzel a német szabályozással, hanem súlyos szólásszabadsággal kapcsolatos gondok is. Szerinte elvárják, hogy a cég folyamatosan monitorozza a beszélgetéseket, és magas büntetéssel fenyegetik a cégeket. Szerinte logikus, hogy mit fog tenni egy cég, ha büntetéssel fenyegetik, de nincs annyi embere, hogy folyamatosan ellenőrizzen mindent a Facebookon: el fog távolítani minden kritizált tartalmat. Cseh azt mondja, vannak jobb megoldások is a németnél, például a holland. Ott vannak olyan kiemelt civil szervezetek, amelyek az előszűrést végzik, és ha azt mondják, hogy a Facebooknak valamit el kellene távolítania, akkor szólnak nekik.

Fazekas Dániel, a Bakamo social alapítója szerint a Facebooknak és a Twitternek ellenérdekei vannak, mert mindkét cég pénzt akar keresni.

Pénzt akkor keresnek, ha kattintanak, és akkor kattintanak, ha olyan tartalmat látnak, amivel előre egyetértenek. Így nincs feltétlenül érdeke a Facebooknak abban, hogy szűrje a tartalmakat, abban viszont kifejezetten van, hogy szegregálja a fogyasztók számára adott tartalmat, és csak azzal találkozzanak, amivel eleve egyetértenek.

Fazekas felhozta, hogy a hétvégén megjelent a Guardianban egy cikk arról, hogy pontosan hogy szabályozzák a cégen belül ezeket a dolgokat, amiből szerinte egy dolog derült ki:

Káosz van.

Mérnök, szerkesztő

Meg az, hogy a szabályokat nagyrészt menet közben hozzák, és ha nem is rosszindulatúak, de mérnöki gondolkodásúak, és ez nem jó arra, hogy az álhíreket ellensúlyozzák.

Cseh válaszából kiderül, hogy mit is kezd a Facebook a nagyon sok kiszivárgott anyaggal: mindenkit arra biztat, hogy olvassák el. Szerinte ebből kiderül, hogy milyen módon gondolkodnak a problémákról, és szerinte nincs sok szervezet a világon, ahol ennyire részletes tartalomszabályozás létezne.

Cseh azt is elmondta, hogy a klikkhajhász tartalmak mögött sokszor tényleg a pénz van, ahogy az álhírek mögött is. De Cseh szerint itt kétféle motiváció van. A hirdetésfarmoknál csak pénzbeli motiváció van, ezt könnyű megszüntetni. A politikai motivációt viszont sokkal nehezebb, mert nehéz a felhasználókat arra kötelezni, hogy olyan cikkeket is olvassanak, amelyeket nem akarnak.

Nem az iskolában vagyunk, hogy megmondjuk, hogy elolvashatod ezt a cikket, de csak akkor, ha elolvasod ezt a másikat is.

– mondta Cseh. Szerinte a Facebooknak nem érdeke, hogy álhírekkel szerezzen kattintásokat. Azt mondja, hogy nekik az az érdekük, hogy az emberek valódi kapcsolódásokat lássanak az álhírek és álfelhasználók helyett.

Vagy valami, vagy médiacég

Fazekas erre felhozta azt a jogos elméletet, hogy a Facebook nem látja magát médiacégnek, miközben ez a világ legnagyobb médiacége. És nem átlátható, hogyan döntenek a szerkesztési elvekkel kapcsolatban.

És a Facebook is látja, honnan jönnek a cikkek, látják az orosz IP-címeket,

ha valaki rendet tudna tenni az amerikai – vagy épp a magyar – választások alatt, az pont a Facebook lenne, mert minden kérdésre ott van a válasz a naplófájlokban.

A közpolitikai igazgató egyébként többször elmondta azt, hogy a Facebook nem akarja, és nem is vizsgálja a tartalmakat. Csak azt nézik, valódi-e a felhasználó.

Cseh szerint a Facebook megpróbál mindenre nagyon gyorsan reagálni, már most 20 fölött van a kisebb-nagyobb kezdeményezések száma, amivel megpróbálják kezelni az álhírek jelenségét. De ezek az ötletek nem biztos, hogy működnek, vagy nem is azonnal. Szerinte ezek közül a legfontosabb az együttműködés a minőségi újságokkal, mert a Facebook rájuk van szorulva a valódi tartalomért, az újságok pedig a Facebookra vannak szorulva a platform miatt.

Fazekas Dániel szerint a Facebookot ugyanúgy kellene szabályozni, mint a Deutsche Telekomot, mert átláthatóság és irányítás kell a szektorba.

Hegedűs Dániel szerint túlértékelünk egy időben elég rövid időszakot, mert megrémültünk attól, hogy berobbant egy új információs hadviselés. Szerinte a korábbi álhírekkel kapcsolatos támadások csökkenni fognak, mert ez egy kompetitív szektor, alkalmazkodni fogunk hozzá.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.