Bár a kormánypárt kommunikációjában igyekeznek kisebbíteni a jelentőségét, az Európai Parlament szerdán erélyes határozatot fogadott el a magyarországi jogállamiságot, demokráciát és alapvető jogokat érintő tendenciák miatt.
A határozat lényeges pontjai:
- Az Európai Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források felhasználását Magyarországon – különösen a menekültügy és a migráció, a nyilvános kommunikáció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a gazdaságfejlesztés területén.
- Felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezzen hatályon kívül a menekültügyi szigorításokról szóló jogszabályokat, a CEU-t ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítást, és vonja vissza a civil szervezetek külföldi támogatásának megbélyegzéséről szóló törvényjavaslatot.
- Ugyancsak a határozatban az Európai Parlament „fájlalja”, hogy az Európai Bizottság nem reagált korábbi kéréseire arra vonatkozóan, hogy tegyen lépéseket a jogállamiság megerősítésére Magyarországon. Azt is kifogásolják, hogy a bizottság jelenlegi megközelítése elsősorban a vitatott magyar jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, nem a tendenciákkal, az intézkedések jogállamiságra gyakorolt hatásával. Megjegyzik, hogy a kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat, és nem kezelték a helyzetet szélesebb összefüggésében.
A legfontosabb, hogy
az „uniós atomnak” csúfolt eljárást, amelynek végső következménye az lehet, hogy Magyarország elveszítheti szavazati jogát a tagállamok állam- és kormányfőiből álló döntéshozó testületben, az Európai Tanácsban. Ez azonban hosszadalmas és sok ponton megakasztható bürokratikus folyamat:
- Elsőként az Európai Parlament arra utasítja Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy készítsen különjelentést arról, hogyan sérülnek az EU alapértékei Magyarországon. Ez a szerdai határozattal megtörtént.
- Ha elkészült a jelentés, annak alapján szavaz az Európai Parlament arról, hogy felszólítja az Európai Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás elindítására.
- Az Európai Tanács először meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz.
- Ezt követően az Európai Tanács a tagok négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésével megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében leírt értékeket.
- Ezután az Európai Tanács a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlament egyetértésével, miután Magyarországot felkérte észrevételeinek benyújtására, egyhangú döntéssel tehet olyan megállapítást, hogy hazánk súlyosan és tartósan megsérti az uniós értékeket. Ehhez tehát már az összes tagállami vezető egyetértésére szükség lenne.
- Ezután az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy felfüggeszti Magyarország egyes jogait, beleértve szavazati jogát a testületben.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, a határozat célja szerinte az, hogy a jövő évi magyarországi választáson így segítsék a „baloldali, liberális ellenzéket”, és azt mondta, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentése
éppen a magyarországi választási kampány közepére fog elkészülni.
Üzenjük Budapestnek: körmötökre nézünk
Ugyanakkor Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének oktatója, aki 2004-ben a regionális politikával foglalkozó uniós biztosi tisztséget is betöltötte, azt mondta a 24.hu-nak, hogy egy-két hónapba telhet, amíg elkészül a jelentés, vagyis jóval a kampányhajrá előtt. Szerinte a kifogásolt ügyeket nem telik sok időbe jelentésbe foglalni, már ismert és feltárt ügyekről van szó – köztük a CEU-t és a civil szervezeteket érintő intézkedések, a menekültekkel szembeni eljárás és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány.
Balázs Péter rámutatott: a határozat mögött erős többség sorakozott fel, és azt sem lehet mondani, hogy „ballib összeesküvés” zajlik, mert sok néppárti képviselő (a 219-ből 67) is megszavazta. A volt külügyminiszter szerint
ez olyan politikai helyzet, amit Orbán Viktornak kell értékelni, és az első reakciókból az látszik, hogy ez még nem történt meg.
Emlékeztetett azonban, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese hétfőn azt mondta: bárhogy dönt az Európai Parlament, „Magyarország nem kíván változtatni a migrációról képviselt álláspontján”. Ez elég komoly politikai üzenet volt a határozat előtt – vélte Balázs, aki elképzelhetőnek tartja azt is, hogy Orbán megtartja „mumusnak” a menekültügyet, és elenged más dolgokat, például a civil szervezetekkel szembeni szigorítást.
Azt az egykori uniós biztos üzenetértékűnek látja, hogy a határozatban felszólították az Európai Bizottságot, ellenőrizze szigorúan az uniós források magyarországi felhasználását. Arra a kérdésre, hogy ez nem magától értetődő-e, azt mondta: a bizottság természetesen tudja a dolgát, ezzel a kitétellel a magyar kormánynak üzenik, hogy „a körmére néznek az uniós pénzek elköltésével kapcsolatban is”.
Egyedül vagyunk, Viktor
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a 24.hu kérdésére elmondta: nem tudható előre, hogy a Magyarországgal szembeni eljárás rosszul jön-e a Fidesznek a választási kampányban, vagy a saját hasznára is átfordíthatja. Normális esetben azt gondolnánk, hogy az összes ilyen dolog belpolitikai téren használ a Fidesznek – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen ügyeket a kormánypárt jól bele tudja illeszteni kommunikációjába, amit arra épít, hogy „Magyarország támadás alatt áll”. Problémát az okozhat, ha kialakul az a látszat, hogy Magyarország elszigetelődik Európában. Több ellenzéki párt is arra tereli a kommunikációjának irányát, hogy Orbán Viktor hosszú távon kivezetheti Magyarországot az Európai Unióból – ez árthat a Fidesznek, ha nem tudja hatékonyan kezelni.
A politológus úgy véli:
az, hogy a Fidesz a szerdai EP-határozat jelentőségét igyekszik csökkenteni ahelyett, hogy teljes erejével szembemenne vele, azt jelenti, hogy a kormánypárt is aggódik.
A hetes cikkely alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati következményektől szerinte nem kell tartania a Fidesznek, de Magyarország hosszú távú pozíciójának árthat az ügy, beleértve az uniós támogatások sorsát a következő költségvetési ciklusban.
Megfigyelhető viszont, hogy a kormány a két „ellenség”, Soros György és „Brüsszel” közül az utóbbival szembeni harcot tompítja, és az is, hogy a Fidesz az Európai Néppárt követeléseinek igyekszik megfelelni. Tóth Csaba szerint uniós pártcsaládja az utolsó olyan intézményesített európai szövetségese a Fidesznek, ahol tud érdeket érvényesíteni, ha az Európai Néppárt támogatását elveszíti, egyedül marad, miután megromlott viszonya a többi nemzetközi és nyugati szövetségesével.
