Közélet

Kibiztosították az uniós atomot Magyarország ellen

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament plenáris ülése.

Az állásfoglalásra 393 igen, 221 nem szavazat érkezett, és 64 képviselő maradt távol. 

A Fidesz pártcsaládjából, az Európai Néppártból 67 képviselő megszavazta, 40 tartózkodott.

Szerda délután két állásfoglalásról szavazott az Európai Parlament. A két állásfoglalás nagyrészt ugyanarról szól, és tulajdonképpen azért volt belőle kettő, hogy legalább az egyiket elfogadják.

Az elsőként napirendre kerülő javaslat a baloldali-liberális-zöld frakciók közös állásfoglalása volt, és ez volt a kettő közül a lényegesen durvább. És végül ezt is fogadták el.

A javaslat először sajnálatának ad hangot,

  • hogy Magyarországon súlyosan leromlott a jogállam, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete,
  • ezután felsorol egy rakás magyar törvényt, amelyek ezt az állítást alátámasztják.
  • A javaslat szerint ezek a törvények – kiegészülve a korrupcióval – rendszerszinten veszélyesek a magyar jogállamra.

Vizsgázik az EU

Ami ennél is durvább, a javaslat kimondja azt is, hogy ez most egy vizsga az EU-nak, hogy képes-e akkor is megvédeni a saját értékeit, ha azokat egy tagállam veszélyezteti.

Az a javaslat azért sokkal keményebb, mint a másik, mert felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze szigorúbban az uniós pénzek felhasználását Magyarországon.

Emellett azt is követeli, hogy az összes vitás ügyben folytassák a párbeszédet Magyarországgal. A magyar kormánytól pedig azt várják, hogy

Ha ez nem történik meg, akkor kilátásba helyezi Magyarország ellen a lehető legsúlyosabb büntetést, a 7-es cikkely bevetését.

Ezzel pedig elvennék Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban, az EU legfontosabb szervében. Ezt a cikkelyt még soha nem használták, bár Lengyelországgal szemben már fenyegetőztek vele. Egyelőre ez sem jelenti azt, hogy használni fogják, csak azt, hogy megkezdik az előkészítést. Még több szavazás és vita lesz addig, hogy el is indítsák.

Kihátráltak a Fidesz mögül

Az egészben a magyarok számára az a legijesztőbb, hogy a baloldali-liberális-zöld frakcióknak nincs annyi szavazatuk a parlamentben, hogy egyedül elfogadják a javaslatot.

Az elfogadáshoz az is kellett, hogy a Fidesz saját európai pártjából, az Európai Néppártból szavazzanak át a képviselők.

Az is jelzésértékű lett volna, ha a Néppárt legyengített javaslatát fogadják el a Fidesz ellen, de az, hogy a keményebb verzió ment át, még durvább üzenet a magyar kormánynak, hogy még a saját párttársai is aggódva nézik, amit csinálnak.

A Néppárt eleve azért nyújtott be saját javaslatot, mert arra számítottak, hogy a pártcsalád egy része átszavazna a baloldali, durvább javaslatra. Ezért Manfred Weber frakcióvezető javaslatára benyújtottak egy saját verziót, ami néhány nap haladékot adott volna a Fidesznek a változtatásra, és kivette volna az uniós pénzek szigorúbb ellenőrzését.

Jön a folytatás

Ahhoz, hogy a hetes cikkely tényleg életbe lépjen Magyarország ellen, először az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács négyötödének kell megszavaznia, miután az Európai Parlament már kétharmados többséggel jóváhagyta azt. Egyelőre még itt sem tartunk, ez csak az előkészítő fázis.

Az viszont biztos, hogy az Európai Uniónak most fogyott el a türelme a magyar kormánnyal szemben. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy nem is az Európai Bizottságnak vagy a Tanácsnak kellett fellépnie, hanem az EU legdemokratikusabb szervének, ahol a Fidesznek is ülnek képviselői.

Az MSZP EP-képviselője, Szanyi Tibor a szavazás után közleményében úgy fogalmazott, “ezzel a határozattal a magyarok óriási többségét jelentő itthoni Európa-párti demokraták hatalmas szövetségest nyernek az orbáni önkény elleni harcunkhoz: választott képviselői útján most egész Európa üzeni Orbánnak, hogy vége a ‘pávatáncnak’, nem tűrik tovább egy demokrácia- és EU-ellenes diktatúra fokozatos kiépítését az Unión belül.”

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-politikusa arról beszélt, az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét, és szembefordul saját polgárainak többségével is.

Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú Néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét.

Az Európai Bizottság is belendült

Közben újabb felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás nyomon követését jelentő “kiegészítő felszólító levél” ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő aggályokat. Mint írták, a levél elküldését politikai és technikai szintű egyeztetések előzték meg a magyar hatóságokkal.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik