Brüsszel, 2017. április 26.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament (EP) plenáris ülése után Brüsszelben 2017. április 26-án. A plenáris ülés egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Közélet

Tekintélyt veszíthet Orbán a Brüsszel elleni harcban

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 05. 12. 19:00

A legsúlyosabb szankcióval büntetné a magyar kormányt az Európai Parlament elé jövő szerdán kerülő határozattervezet, de bizonytalan, hogy lesz-e mögötte többség.

Az Európai Parlament négy képviselőcsoportja is elszántnak látszik abban, hogy a lehetőségekhez mérten legsúlyosabb szankcióval büntessék a magyar kormányt.

Még április végén tartottak vitát a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlamentben, ami előtt azt is eldöntötték, hogy a május 17-i plenáris ülésen állásfoglalást fogadnak el. A biztosítékot a Közép-európai Egyetem (CEU) működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítás verte ki, de a civiltörvényt, a menekültügyi szabályozást és az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányt is Orbán Viktor fejére olvasták.

Végigmennek az aggodalmakon

A jövő szerdai ülésre két határozattervezetet nyújtottak be, egyet négy baloldali frakció közösen, egyet pedig a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt. Nyilván az előbbi – a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, az Egyesült Baloldal-Északi Zöld Baloldal, illetve a Zöldek-Európa Szabad Szövetség által közösen jegyzett – javaslat a radikálisabb. Ez egészen odáig megy, hogy megállapítja:

a magyarországi helyzet indokolja az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását,

és utasítaná is az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy kezdje meg az eljárás előkészületeit.

A baloldali határozattervezet részletesen fel is sorolja azokat az ügyeket, amelyeket figyelembe vettek javaslatuk megfogalmazásakor: köztük van a CEU-törvény, a menedékkérők automatikus fogva tartását engedélyező szabályozás, a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetekről szóló törvényjavasla és a nemzeti konzultáció. Megemlítik, hogy aggodalmak támadtak a közpénzek felhasználásával, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a polgárok tömeges megfigyelésével, az egyesülési- és szólásszabadsággal, a médiapluralizmussal és a Népszabadság bezárásával, a romák, LMBTI-személyek, nők jogaival, valamint az igazságszolgáltatási rendszerrel is. A nemzeti konzultációt és a kormány ahhoz kapcsolódó hirdetési kampányát erőteljesen megtévesztőnek és elfogultnak nevezik.

Nehézkes a jogi atombomba bevetése

Az Európai Unióról szóló szerződés második cikke kimondja, hogy a szervezet az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Az EU-t a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmának nevezi.

A hetedik cikk arra vonatkozik, ha egy tagállam súlyosan megsérti ezeket az értékeket.

Ezt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács állapíthatja meg, de mielőtt megtenné, meghallgatja a szóban forgó tagállamot, és ajánlásokat is tehet neki.

Vagyis korántsem gyors lefolyású eljárásról van szó, ráadásul miután a kérdéses tagállam benyújtotta az észrevételeit, a tanácsnak egyhangúlag kell olyan megállapításra jutnia, hogy a második cikkben említett értékek súlyosan és tartósan sérültek. Ezután minősített többséggel dönthetnek arról, hogy felfüggesztik a renitens tagállam egyes jogait, beleértve az államot a testületben megillető szavazati jogokat.

Átszavazókra lesz szükség

A néppárti javaslat visszafogottabban fogalmaz, de ugyancsak hivatkozik a CEU, a civilek, a menedékkérők ügyére, és a nemzeti konzultációra. Felszólítaná az Európai Bizottságot a magyarországi helyzet alapos értékelésére, és arra, hogy „maradéktalanul támogassa a magyar kormányt a megfelelő megoldások megtalálásában”, a magyar kormányt pedig arra, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. A hetedik cikk a néppárti határozattervezetben nem kerül elő, ugyanakkor az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát arra utasítaná, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket”, ha a magyar kormány az Európai Bizottság által megszabott határidőn belül nem ad megfelelő választ a helyzet megoldására.

Fontos megjegyezni, hogy egyik határozati javaslat mögött sincs egyértelmű többség. Az Európai Néppártnak 216 képviselője van a 750 fős parlamentben, a négypárti javaslatot benyújtó képviselőcsoportoknak pedig összesen 360. Vagyis az utóbbi javaslat elfogadásához tizenhat „átszavazóra” van szükség, de nem kizárt, hogy a Néppártban is találnak ennyit, a brüsszeli Politico már április elején arról írt, hogy svéd, finn, holland, belga, luxemburgi, sőt, több német néppárti képviselő is szabadulna Orbántól és a Fidesztől. Valóban vannak olyan néppárti képviselők, mint a luxemburgi Frank Engel, akik nagyon súlyos dolgokat mondanak a Fideszről, megszabadulnának tőle; Engel már a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését is fölvetette.

Már a vitának is súlya van

Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének oktatója, aki 2004-ben a regionális politikával foglalkozó uniós biztosi tisztséget is betöltötte, a 24.hu kérdésére azt mondta, egyértelműen azért óvatosabb a néppárti javaslat, mert a Fideszről mint saját pártcsaládjuk tagjáról esik benne szó. Azt, hogy miért ilyen hosszadalmas a hetedik cikk szerinti eljárás, miért ennyire óvatos az EU, amikor saját alapelveinek megvédéséről van szó, azzal magyarázta, hogy az Európai Unió nem más, mint a tagállamok klubja, a lisszaboni szerződést kormányok képviselői fogalmazták meg, akik arra is gondoltak, hogy mi lesz, ha „egy napon ők kerülnek a vádlottak padjára”. Hangsúlyozta:

az EU szabályait a tagállamok alkotják meg önmaguk számára, nincs benne semmiféle külső erő, összeesküvés, vagy „Brüsszel” akarata.

Arra a felvetésre, hogy zárulhat-e határozat nélkül a Magyarországról szóló EP-vita, ha sem a néppárti, sem a négypárti javaslatnak nem lesz többsége, Balázs Péter azt válaszolta: ez előfordulhat, de az Európai Parlamentben már annak is jelentősége van, hogy miről, miként vitatkoznak. „Ez egy hatalmas nyilvános aréna, ahonnan messze hangoznak a kijelentések” – fogalmazott, hozzátéve, hogy már magának az eseménynek is politikai súlya és hatása van.

Az egykori uniós biztos és külügyminiszter szerint az sem zárható ki, hogy néppárti képviselők átszavazásával fogadják el a baloldali javaslatot. „Mindenki maga dönt” – mondta, hozzátéve, hogy úgy, ahogy a nemzeti parlamentben, az Európai Parlamentben is jelzik a képviselőcsoportok vezetői, hogy egy javaslat mellett vagy ellen szavazzanak a képviselők, de nincs szoros frakciófegyelem, van példa átszavazásokra.

Ha odáig jut az eljárás, Orbán Viktor számíthat arra, hogy a lengyelek megvétózzák, hogy az Európai Tanács megállapítsa az uniós értékek megsértését. Balázs Péter szerint ez része a politikai játszmának, a lengyelek önmaguk ellen is szavaznának, ha egy ilyen döntést támogatnának, mert ők lennének a következők. Úgy látja,

az Orbán-kormány már magával az eljárással is tekintélyt veszíthet, és minél tovább jut a folyamat, annál inkább megbélyegződik,

látványossá válik, hogy eltért a közös normáktól. Ha végül a szavazati jogot is megvonnák Magyarországtól, az nyilvánvalóan azzal járna, hogy hiányozna a magyar álláspont az uniós döntésekből.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.