Budapest, 2015. január 15.
A valuták rövidítése az árfolyamtáblán egy budapesti pénzváltóban, az Erzsébet téren 2015. január 15-én. Ezen a napon az euró árfolyama 318,89 forintról 322 forint fölé, a dollár árfolyama 272 forintos sávból 277 forintra, a japán jené 2,3100 sávból 2,3623 forintra ugrott. A forint gyengülésének oka vélhetően az volt, hogy a svájci központi bank eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Közélet

Fogadjunk, hogy elfelejtette, de a magyar kormány még mindig háborút vív Norvégiával

24.hu
24.hu

2017. 05. 11. 06:35

A magyar kormány célja, hogy a teljes civil világ részesülhessen a norvég civil alap pénzeiből, ezért ragaszkodik hozzá, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét

– mondta a Magyar Időknek Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, amit az MTI szemlézett.

A kormánypárti lap szerint a magyar kormány megegyezésre törekszik a Norvég Alap és az EGT Alap 2014-2021-es ciklusának támogatása ügyében, de nem minden áron. Ha sikerül megegyezni a részletekben, akkor a 2014-2021-es ciklusban 214,6 millió eurót kaphat Magyarország, 107,5 milliót a Norvég Alapból és 108,9 milliót az EGT Alapból – ez utóbbinak minimum 10 százalékát kell a civil alapnak juttatni.

Arra a kérdésre, hogy a tárgyalópartnerek felfüggeszthetik-e az alap működését, Perényi Zsigmond azt mondta, hogy ezt nem tehetik meg olyan könnyen, mert komoly és jól megtérülő gazdasági előnyökhöz jutnak azért cserébe, hogy támogatást nyújtanak. “Fontos tehát hangsúlyozni, hogy nem jószántukból adják ezeket a pénzeket” – véleményezte Perényi.

A lap sem a Norvég Alapot, sem a kezelőit, sem a támogatást megszerző civil szervezeteket nem kérdezte meg a cikkben. 

A Magyar Idők azt is leírja, hogy a tizenöt országból, amely részesül az alapok támogatásaiból, Magyarország a harmadik legnagyobb összeget kapja.

Egyébként semmiről nem vagyunk lemaradva, mert eddig csak öt ország állapodott meg velük a tizenötből

– mondta a helyettes államtitkár, aki szerint a tartalmi kérdések jelentős részében valószínűleg nem is lesz vita a május közepén esedékes harmadik tárgyalási körben, a sarkalatos pont az alapkezelő kérdése lesz.

Szerinte a magyar kormány soha nem mondta azt, hogy bele szeretne szólni magába a pénzosztásba. Ezeket a pénzeket azonban közpénzeknek tekinti, tehát abból a feltételéből nem kíván engedni, hogy beleszólása lehessen annak a pályázatnak a kiírásába, amelynek alapján kiválasztják a pénzek alapkezelőjét, amely aztán – pályáztatás révén – szétosztja a kapott támogatást

Az egész konfliktus abból indult ki, hogy a magyar kormány önkényesen változtatta meg, hogy melyik szervezet kezelje Magyarországon a Norvég Alap pénzeit. Később a diplomácia tiltakozá után vegzálták a civil szervezeteket, rendőri és adóhatósági nyomozás indult, ahol nem találtak semmit, ami tényleg bűncselekményre, vagy szabálysértésre utalt volna. Végül egy titkos alkut kötöttek a norvégokkal, hogy a kérésüknek megfelelően békén hagyják az Alap pénzeit kezelő civileket.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.