FRANCE, Paris: Leader of 'En Marche !' Emmanuel Macron speaks in front of supporters after winning the French Presidential Election, at The Louvre on May 7, 2017 in Paris, France. Pro-EU centrist Macron is the next president of France after defeating far right rival Marine Le Pen by a comfortable margin. - Serge TENANI
Közélet

Macron megmutatta, hogy létezik az ellenzéki csoda

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2017. 05. 10. 11:00

Korábban a témában:

Emmanuel Macron szinte a semmiből lett Franciaország elnöke. Választott politikai tisztséget soha nem töltött be, sőt, a politikában is csak az elmúlt három évben tűnt fel. Mozgalma, a Lendületben! (En Marche!), a választások előtt egy évvel alakult. Macron vasárnap mégis megnyerte az elnökválasztást.

Győzelméből sokan sokféle következtetést vonnak le. A kézenfekvő értelmezés az, hogy az Európa-párti politika és a második világháború utáni politikai felállás végre megerősítést nyert a kontinens egyik legfontosabb államában. Ez fontos következtetés lehetne, ha feltétlenül így lenne. De ebben nem lehetünk biztosak. Ahogy Donald Trump győzelme és a Brexit sem jelenti feltétlenül azt, hogy a hagyományos világrend felborult, úgy Macron győzelme sem jelenti azt, hogy épségben maradt.

Van viszont egy olyan politikai értelmezés is, ami egy csomó magyar ellenzékinek adhat reményt. Eszerint az értelmezés szerint lehetséges a csoda, és fel lehet a nulláról húzni egy ellenzéki mozgalmat úgy, hogy az végül győztesként végezzen a választáson.

Csakhogy.

Ez a mozgalom egyelőre nem végzett győztesként. Igaz, hogy Macron elnök lett, de nemsokára lesz még egy legalább ilyen fontos választás, amelyen a törvényhozást választják meg. Amíg Macron személye előnyös lehetett az elnökválasztásnál, addig a Lendületben! ismeretlensége hátrány lehet.

Macron győzelmére több magyarázat is van. Ebből, mint említettük, csak az egyik az, hogy a francia választók Marine Le Pennel szemben a fennálló politikai rendre szavaztak. A másik értelmezés pont ennek az ellentéte, vagyis az, hogy a fennálló politikai rend ellen szavaztak Macron támogatói is.

A leendő francia elnök ugyanis félig része a hagyományos rendnek, félig kívül áll rajta.

Macron sikeres bankár volt, mielőtt a szocialista kormány gazdasági minisztere lett volna. A Lendületben! bázisát is a szocialista párt középre húzó szárnya adja. Macron ezért tudja elhitetni magáról, hogy a politikán kívülről érkezett, miközben a bázisát nagyrészt pont a létező rend adja. Ezt mutatja a terv is, ahogy a most párttá alakuló szervezet indul a törvényhozási választásokon.

French president-elect Emmanuel Macron delivers a speech in front of the Pyramid at the Louvre Museum in Paris on May 7, 2017, after the second round of the French presidential election.
Emmanuel Macron was elected French president on May 7, 2017 in a resounding victory over far-right Front National (FN - National Front) rival after a deeply divisive campaign, initial estimates showed. / AFP PHOTO / Eric FEFERBERG
Fotó: Europress/AFP/Eric Feferberg

Tervez.

Macron terve szerint az 577 mandátumra és az önkormányzati pozíciókra jelöltek felét civilek adják, és csak a másik fele lehet olyan, aki korábban részt vett a politikában. Ez egyszerre jelenthet megújulást, ahogy azt is, hogy a Lendületben! egyszerűen nem rendelkezik olyan emberanyaggal, hogy elinduljon a választáson. Sőt, Macron azt is kikötötte, hogy a politikából érkezőknek ki kell lépniük a szocialista pártból. Ami egészen addig van rendben, amíg bele nem gondolunk, hogy mennyi olyan párttag vagy szimpatizáns lehet, aki eddig tagja volt a szocialista pártnak.

Egy semmiből kinőtt, alig egy éve létező politikai mozgalomnak nemcsak támogatót nagyon nehéz szerezni, de politikusokat is.

Nagyon adná magát, hogy párhuzamokat vonjunk a Lendületben! és a magyarországi politika néhány szereplője között. Erre a vágyra – mármint a párhuzamvonás vágyára – természetesen van politikai magyarázat is, csak az is pont ellentétes azzal, ahogy Macron győzelmét magyarázni szokták. A magyar kormánnyal elégedetlen szavazók is azért keresnek új szereplőket és a semmiből előkerülő ellenzéki mozgalmakat, mert azt gondolják, hogy Európa populista politikai fordulatával szemben a fennálló rendet képviselő ellenzék tehetetlen. Ezért várják a csodát, ami Franciaországban el is jött.

A Lendületben! csak pár dologban hasonlít arra a politikai mozgalomra, ami nemrég tűnt fel Magyarországon, és egy jelentős politikai győzelmet már be is zsebelt. Az igaz, hogy a centrista Macron mozgalma a Momentumhoz hasonlóan azt állítja, hogy a hagyományos jobb-bal felosztás már értelmét vesztette. Az is igaz, hogy Macron mozgalma szintén határozottan és elkötelezetten EU-barát, ahogy a Momentum is. Ezen kívül viszont nagyon sok hasonlóság nincs a kettő között. Ami a legfontosabb különbség, hogy a Momentum valószínűleg nem a régi rend pártjaitól szeretne elsősorban szavazatokat elhozni, hanem a fiatalok mellett az új, jobbra tolódó politikából kiábrándultaktól, vagy inkább tőlük is.

Sőt, van egy korábbi magyar politikai szerveződés, amivel a Lendületben! sokkal több hasonlóságot mutat:

Bajnai Gordon bejelentkezése, hogy leváltsa Orbánt.

Krakkó, 2010. április 18.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke (b) és miniszterelnök-jelöltje és Bajnai Gordon miniszterelnök beszélget kondoleálás előtt a lengyel elnöki pár krakkói temetésén. A Lech Kaczynski lengyel államfőt és kíséretét szállító Tu-154-es kormányrepülőgép Oroszországban, helyi idő szerint április 10-én kora reggel zuhant le, néhány száz méternyire a szmolenszki Szevernij katonai repülőtér kifutópályájától. Kaczynski és kísérete az 1940-ben lemészárolt 22 ezer lengyel tiszt és civil emlékére rendezett megemlékezésre tartott Katinyba (Katyn), magánlátogatás keretében. A katasztrófa következtében a lengyel elnökkel együtt 96 ember halt meg, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés számos képviselője.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor és Bajnai Gordon
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Nézzük meg a párhuzamokat:

  • Bajnai is az előző rendet képviselő, nevében baloldali, valódi szimpátiáiban inkább liberális-technokrata-kapitalistának látszani akaró kormánynak volt gazdasági minisztere.
  • Bajnai is sikeres üzletember volt a politikai élet előtt, és viszonylag későn lépett be a politikába.
  • Bajnai is elsősorban a centrista sármra támaszkodva próbált ellensúlyt mutatni a jobbra tolódó politikával szemben.
  • Bajnai is leginkább a régi rend támogatóiból szeretett volna szavazóbázist építeni.
  • És Bajnai is ugyanígy, a választások előtt nem sokkal próbált a semmiből politikai mozgalmat létrehozni.

Az, hogy Macron sikeres volt, Bajnai pedig nem, persze több okra vezethető vissza.

Lehetséges, hogy Bajnai túl korán próbált meg visszatérni a politikába. 2014-ben – pláne visszatérésének időpontjában, 2012 őszén – még nem tűnt annyira vadnak a fennálló világrenddel szembeni fenyegetés, hogy egy centrista jelölt ellensúlynak, és ne a régi rend bábjának tűnjön. De az is esélyes, hogy egyszerűen nem volt elég megnyerő jelölt ahhoz, hogy ezt meg tudja csinálni. A legvalószínűbb válasz pedig az, hogy az az egy év, amíg Bajnai miniszterelnök volt, arra nem volt elég, hogy támogatókat szerezzen, arra viszont igen, hogy elpusztítsa az esélyeit egy újabb körre.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.