Évente borítékolva van egy konfliktus az Európai Parlament magyar képviselői miatt. Ez az ellentét nem valami nagyívű és roppant fontos dologról szól, mint a magyar jogállam helyzete vagy egy magyarországi egyetem módszeres kormányzati leépítése, hanem
Minden évben nagy torzsalkodások mennek, hogy melyik magyar személy vagy szervezet érdemes arra, hogy megkapja az európai integrációért, egységért, megértésért járó elismerést. A fideszes európai parlamenti képviselők rendre megtorpedózzák az ellenzéki jelölteket, és a kormányhoz közel álló szervezeteket tolják előtérbe.
Az Európai Polgári Díjat 2008-ban hozták létre a fent említett céllal, tehát hogy szolgálja az alapító atyák nemes, Európát békésen egyesítő, a konfliktusokat párbeszéddel kezelő vágyálmait. Az elismerést emberek és szervezetek is megkaphatják nemzeti parktól a plébánoson át blogokig.
A díj annyiban rendhagyó, hogy nem évi egy-két díjazott kapja meg, hanem minden évben (eleinte kétévente) egy hatalmas kupac, ugyanis minden tagállam minden EP-képviselője jelölhet valakit, aztán a nemzeti EP-képviselőkből álló kupaktanács leszalámiz a jelöltekből, akiket egy bizottság elé terjesztenek végül. A bizottságban az unió nagy öregjei és jelenlegi vezetői ülnek, ők mondják ki a végső szót, hogy az adott évben ki érdemes a díjra.
Ezen megy a cívódás
Amint látni a rendszerből, a legnagyobb aknát ott rejtették el, hogy az egy nemzetből származó, ám ellentétes politikai oldalakat, pártokat képviselő képviselők szerencsétlenebb államokban képtelenek a megegyezésekre a jelöltekről. Magyarország természetesen ebbe a kategóriába esik.
2016-ban volt az első nagyobb nyilvánosságot kapott csörte. Akkor már kialakult a keringő rendje: a baloldali képviselők, így a DK-s Niedermüller Péter és a szocialista Szanyi Tibor is leadták jelöltjeiket, Iványi Gábor lelkészt és a migránsokat segítő Menedék Egyesületet, majd a másik négy – fideszes – tag leszavazta őket.
A korábban Orbán Viktorral jó viszonyban lévő, két ciklust SZDSZ-es képviselőként lenyomó Iványit politikusi múltja miatt szedték ki a jelöltek közül (a szabályok szerint aktív politikus nem lehet jelölt). Ujhelyi István szocialista EP-képviselő akkor azt mondta az Index Eurologus blogjának, a Fidesz-képviselők kisajátították a díjat,
lenullázták az összes olyan jelöltet, akik nem köthetők valamilyen módon a kormánypártokhoz.
Ez azért érdekes, mert Surján László volt KDNP-s EP-képviselőt meg átengedte a nemzeti zsűri. Akkor Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő azt mondta, jobb- és baloldali jelöltekre is adtak nulla pontot, nem szelektáltak. A Menedék Egyesület a menekültek segítése miatt viszont nem fért bele a világképükbe. A baloldaliak erre azzal kontráztak, ők a jobbos jelöltekre is adtak pár pontot, holott sok mindenben nem értettek egyet velük.
Tavaly végül Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karának külügyi dékán-helyettese, a régészeti tanszék vezetője kapta a magyar díjat.
Kár, hogy a régi rossz dolgokból minden megmaradt
2017-ben a történelem ismételte önmagát. Jelölték a Fidesz-közeli, táborokat szervező Pro Minoritate Alapítványt, Szilárd István pécsi orvosprofesszort, aki a migrációval összefüggő egészségügyi ellátásban alkotott fontosat, Széll Tamás Bocuse d’Or-győztes séfet, Gerendai Károly Sziget-alapítót, fesztiválgurut, valamint Juhos Jánost, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét (mellesleg volt fideszes képviselőjelölt).
Érdekes kérdés volt a január elején elhunyt Kakuk György ügye, akit posztumusz jelölt egykori pártja, a DK gesztusként, de a fideszes EP-képviselők a szabályokra hivatkozva jelezték, hogy halála után nem jelölhető senki, így ő kiesett. Szanyi Tibor blöffből Soros Györgyöt is próbálta indítani, de ehhez kell az illető aláírása is, ami nem volt meg.
Gerendait Ujhelyi István javasolta, mivel pártok felett álló figuráról van szó, de végül a Pro Minoritatét hozták ki győztesnek. A jegyzőkönyvet végül alá sem író DK-s Niedermüller megfogalmazott egy különvéleményt:
az alapítvány fő tevékenysége nyári egyetem/tábor szervezése a Fidesznek. Az alapítvány jogelődje a Fidesz egy pártalapítványa volt, az alapítványt a párthoz közel álló személyek vezették és vezetik.
A szavazásról szóló jegyzőkönyvet is sikerült megszereznünk, azt ezen a linken olvashatja el.
MSZP: Pitiáner a Fidesz
Kérdéseinkre Ujhelyi István kemény szavakkal válaszolt, pitiánernek nevezve a fideszes képviselők eljárását. Kakuk és Soros jelölésének tényét és az elutasításuk mikéntjét ő is megerősítette, hozzátéve, Szanyi Tibor saját akciója volt az amerikai milliárdos jelölése. A Pro Minoritate Alapítvány jelölésével kapcsolatban megjegyezte, azt Kövér László és Németh Zsolt fideszes politikusok alapították anno.
Ujhelyi Gerendai Károlyt jelölte tehát, mert a Sziget alapítója „elősegítette az európai fiatalok egymás iránti jobb megértését, a kultúrák közötti párbeszédet és elfogadást.” Kiemelte, Gerendai pártpolitikailag független, határokon átívelően együttműködő, rendszeresen kiáll az egyenlőség mellett. Azonban szerinte Gerendai nemigen nyerhet:
a Fidesz ismét bizonyította pitiánerségét, és azzal, hogy egy hozzájuk ezer szálon kötődő, politikailag is elkötelezett szervezetet tüntetnek ki, tökéletesen bizonyítják, hogy semmit nem értenek az európaiságból és az európai eszméből. Mondjuk ezt az elmúlt éves kormányzásuk és európai politizálásuk is megmutatta már.
Szanyi Tibor azt mondta lapunknak, Kakukot tudomása szerint politikai tevékenysége miatt utasította el a Fidesz, amely „politikai túlsúlyával rendszeresen visszaél” a zsűriben. Soros György jelölését azzal indokolta, hogy
fontosnak tartom a kelet-európai rendszerváltásban, a Szovjetunió lebontásában, illetve a nyílt társadalom megépítésében vállalt szerepét.
A szocialista EP-képviselő amúgy minden aggódó polgárt megnyugtatott, a második fordulóban döntő kancellária elé az első öt jelölt neve kerül, így ők képesek a korrekcióra, szóval még Gerendai sem esett ki.
Kerestük az ügyben a Fidesz európai parlamenti képviselőit is a sajtóirodán keresztül, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ tőlük a miértekre.
