Közélet

Áder aláírta a lex CEU-t

Bita Dániel
Medvegy Gábor
Bita Dániel, Medvegy Gábor

2017. 04. 10. 19:30

Lett volna más lehetősége is, de az óriási tiltakozás ellenére sem élt vele, kihirdette a CEU ellehetetlenítését célzó jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János közleményben magyarázta meg döntését, és tárgyalásra kérte fel a kormányt.
Korábban a témában:

Áder János köztársasági elnök hétfőn aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, amely jó eséllyel ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) működését.

A köztársasági elnök nyilatkozatában azt írta, az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.

A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti

– közölte az államfő.

Áder szerint nem sértenek alkotmányos szabályt, nemzetközi szerződést és uniós irányelvet azok az új feltételek sem, amelyeket a törvény támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban.

A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. Ezért mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését.

A jogszabályt kritikusai szerint viszont szándékosan a CEU ellehetetlenítésére szabta a kormány az intézmény alapítója, Soros György elleni boszorkányüldözés részeként. Az intézkedés ugyanis teljesíthetetlen feltételekhez köti, hogy az egyetem Amerikában akkreditált képzéseket folytathasson, amivel pedig épp a lényegét veszíti el.

Áder nyilatkozatában kitért e feltételekre, és megjegyezte, hogy azok sokakban ellenérzést váltottak ki, “jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak”.

Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében. Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható

– írta Áder, bár optimizmusa nehezen igazolható, mivel a törvény alapján az Orbán-kormánynak az Egyesült Államok kormányával kellene tárgyalnia, az utóbbinak azonban nincs szabályozási joga oktatási kérdésekben, mivel azok tagállami hatáskörben vannak.

Áder nem sűrűn él azzal a lehetőséggel, hogy nyilatkozaban magyarázza el döntéseit – ebből is látszik, hogy konfliktusos ügyről van szó. Legutóbb akkor adott ki hasonló kommünikét, amikor a jegybanki alapítványok költéseit próbálta törvénnyel eltitkolni a kormánytöbbség, ám a köztársasági elnök akkor az Alkotmánybírósághoz fordult. Most viszont a kormánynak tetsző döntését magyarázza, igaz, úgy mint aki értéknek tekinti a külföldi egyetemek működését, bár magát a CEU-t nem nevesíti.

Bár Áder nem talált fogást a CEU-törvényen alkotmányossági szempontból, voltak, akik előzetesen próbáltak tippeket adni neki. A Bibó István Szakkollégium jogi érvei mellett – amelynek egykor Áder is diákja volt – megfogalmazta a maga aggályait Jakab András alkotmányjogász, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke múlt szerdán küldte meg a köztársasági elnöknek a kivételes eljárásban, egy nap alatt, múlt kedden elfogadott törvényt, ami után Ádernek öt napja volt megfontolásra. Az aláíráson túl két másik lehetősége volt:

  • visszaküldi a törvényt a parlamentnek újratárgyalásra,
  • vagy pedig normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A Magyar Nemzet már vasárnap írt arról, hogy információik szerint Áder jogi szakértői nem találtak fogást a törvényen, így az államfő azt aláírja, de a lehető legkésőbbi időpontban. Ez így is történt, a köztársasági elnöknek hétfő estig volt ideje dönteni.

Áder döntésével a jogszabály biztosan hatályba lép, később azonban ötven ellenzéki képviselő, az ombudsman vagy épp a CEU kérésére még megvizsgálhatja az Alkotmánybíróság.

A lex CEU óriási nemzetközi tiltakozást váltott ki, még az Orbán Viktorral eddig szívélyes viszonyt ápoló német Kereszténydemokrata Unió képviselője is felszólalt ellene, és bírálta a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt is. Bár Orbán korábban úgy vélekedett, hogy Donald Trump elnöksége szabad kezet biztosít számára, az amerikai republikánusokhoz húzó Fox News is kritizálta a döntést, nem szólva a hazai és nemzetközi tudományos életből érkező kritikák özönéről. Az Európai Parlament április 26-ra vitát tűzött ki az ügyről.

Vasárnap több tízezres tömeg demonstrált a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítás, és a civil szervezeteket külföldi ügynöknek bélyegző törvényjavaslat ellen. A tüntetés hivatalos befejeztével a tömeg a Parlamentnél maradt, ahol egy ideig farkasszemet néztek a rendőrsorfallal, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhez vonultak. Ezután a Nagykörúton és az Andrássy úton keresztül a Fidesz-székházig mentek, ahol rohamrendőrök tartóztatták fel őket. A tiltakozás az Oktogonnál ért véget.

A tiltakozássorozat folytatódik, noha a következő eredetileg tüntetést szerdára hirdették meg, az aláírás hírére már hétfő estére újabb tiltakozó akció szerveződött a Sándor-palotához.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.