Debrecen, 2016. november 23.
Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Közélet

Százezrekbe kerülhet, ha minden oltást beadunk

Haszon Zsófia
Haszon Zsófia

újságíró. 2017. 01. 19. 13:23

Korábban a témában:

Házi Gyermekorvosok Egyesülete kiállt Hódmezővásárhely és a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezése mellett, amiben a települések azt szeretnék elérni, hogy a bárányhimlő elleni oltást a kormány felvegye a kötelező védőoltási rendbe.

Magyarországon jelenleg ez az oltás nem kötelezően beadandó, a TB sem támogatja, az elmúlt években ugyanakkor hét település önkormányzata, köztük Hódmezővásárhely, Kaposvár, Eger és Miskolc is úgy döntött, a fertőzések visszaszorításának érdekében részben vagy teljes egészében finanszírozzák a védőoltást a helyi gyerekek számára.

Az elhatározás helyességét a számok is igazolják.

Hódmezővásárhelyen a 2013-ban még 300 megbetegedést okozó fertőzés száma tavaly 41-re esett vissza.

Kaposvár tavaly februárban döntött arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 140 gyermek ingyen, más családok oltásonként 3000 forintért juthatnak hozzá a vakcinához.

Az önkormányzati kampánynak köszönhetően több mint 700 gyermek kap védőoltást, az érintett korcsoportba tartozók átoltottsága ezzel 20-ról 90 százalékra nő

– nyilatkozta lapunknak Mágó Armand az önkormányzat kommunikációs tanácsadója. Szita Károly, a város polgármestere elmondta, a költségvetésben pénzt különítettek el a helyi gyerekek immunizálására.

Kaposvár mindig is élen járt az oltások finanszírozásában. Ahogyan korábban a méhnyakrák elleni vakcinához, úgy most a bárányhimlő elleni oltás beadásához is országosan elsők között ad anyagi segítséget a város. Ezért az önkormányzat húszmillió forintot különített el erre a célra, s ha kell, még több forrást biztosít.

Évek óta kampányolnak

A szövetség tehát kilincsel a kormánynál a bárányhimlő megelőzésének ügyében, hamarosan kiderül, mekkora sikerrel. Ám függetlenül a támogatási rendszertől, a háziorvosok egy része önállóan, saját praxisukon belül kezdtek akcióba. Győri József a főváros XIX. kerületében dolgozik házi gyermekorvosként, ő minden szülőt igyekszik rábeszélni a megelőzésre.

A praxisomban alig tapasztalok bárányhimlőt, mert a fogékony korban lévő gyerekek 85 százaléka be van oltva. Sokszor mondják rám a szülők, hogy oltáspárti vagyok, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy rendkívül elkötelezett vagyok a betegségek megelőzésének tekintetében.

A felnőttek egy része hajlamos legyinteni a bárányhimlőre, ellentétben mondjuk egy Hepatitis B-vel vagy a rózsahimlővel. Győri szerint azonban a bárányhimlő kockázatosabb néhány piros pöttynél és egy kis láznál.

Egy normál lefolyású himlő kéthetes kellemetlenség a családnak, tehát az még beleférhet az életbe. Rosszabb esetben viszont a szövődmények akár végzetesek is lehetnek. A leggyakoribb a bőrjelenségek fertőződése, ami egyébként önmagában is lehet életveszélyes, de ha éppen nem az, akkor a következmények komolyan befolyásolhatják az életminőséget.

Azt mondja, nemrég látott egy kislányt, akinek a mellbimbóját kellett kimetszeni egy tályog miatt, a későbbiekben biztos plasztikai sebészre lesz szüksége.

Egy neurológus kolléganő mesélte nekem, hogy ő korábban azt gondolta, a bárányhimlő valami úri huncutság, egészen addig, amíg a saját praxisában nem látott néhány hónap alatt két-három gyermekkori agyvérzést a fertőzés miatt.

A felnőttek érdeke is

Az egész populációnak csupán a kisebbsége nem volt gyerekkorában bárányhimlős, mégis előfordul, hogy valaki megússza az óvodáskort pöttyök nélkül. Mindez a gyerekvállalás időszakában lesz különösen fontos kérdés.

A születés körül nagyon komoly kockázatok lehetnek, súlyos magzati fertőzés lehet a vége egy váratlan bárányhimlőnek. Ráadásul a magyar rendszerben néha hajmeresztő dolgok történnek, és olykor családtervezésnél elmarad annak a tisztázása, hogy a leendő kismama volt-e bárányhimlős, vagy sem. Ez hiba, főleg, mert négyezer forintért meg lehet mérni az ellenanyag szintet a szervezetben, az eredményből pedig kiderül, hogy volt-e már beteg az illető vagy sem. Ha nem, akkor oltani kell.

A Házi Gyermekorvosok Szövetsége tehát nem véletlenül állt a megyei jogú városok mellé a kérdésben, mondta a 24.hu-nak Póta György elnök. Csak tavaly több mint 35 ezer bárányhimlős megbetegedést jelentettek országosan, vagyis rendkívül elterjedt, főként az óvodás korú gyerekek körében jellemző fertőzésről van szó. A szövődmények mellett pedig a népegészségügyi vonzat is jelentős.

A gyerekek két hétig otthon vannak, ezalatt a szülők kiesnek a munkából. Plusz a bárányhimlő legyengíti az ellenállóképességet, ami azt jelenti, hogy egy elkapott influenza vagy más betegség mind súlyosabb lefolyású vagy szövődményes lehet. Vagyis a bárányhimlőnél az alapproblémán kívül a járulékos gondok azok, amik miatt nagyon komoly hozadéka lenne, ha sikerülne ingyenessé és kötelezővé tenni a védőoltást.

Kész vagyon

A társadalombiztosítás alapvetően számos védőoltást támogat. A kötelező oltások már a kórházban kezdődnek, amikor a BCG oltást az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Ez a folyamat aztán 13 éves korig folytatódik, összesen tizenegy alkalommal.

A gyerekek védettséget kapnak többek között

  • diphtheria,
  • kanyaró és
  • szamárköhögés ellen, de
  • Hepatitis-B ellen is ingyen és kötelezően jár az injekciót.

Nem kötelező kérni, de a kötelezően felajánlott (a háziorvosnak kötelessége beszélni róla) oltások közé 2014-be bekerült a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcina, amely a 7. osztályos lányoknak jelenleg ingyenesen kérhető az iskolákban, magyarázta Póta. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az érintettek több mint 70 százaléka igényli is a vakcinát.

Emellett idén januártól – a tavaly decemberi agyhártyagyulladásos halálesetek után – a kormány ingyenessé tette a C típusú meningococcus elleni védőoltást. Ugyanakkor a gyermekorvosok által melegen ajánlott oltásokra, a B típusú baktériumtörzs elleni védőoltásért továbbra is fizetni kell.

  • a meningococcus B típusa elleni négy oltást 12 hónapos kor előtt kell beadni, ez 108 ezer forintba kerül
  • csecsemőkorban, hat hónapos korig adható a rotavírus elleni vakcina is, ennek ára 39 ezer forint körül mozog. A gyermekorvosok szerint nagyon fontos lenne, hogy ezt az oltást megkapják a babák, a hányással és hasmenéssel járó vírus ugyanis nagyon veszélyes rájuk nézve. Az ő szervezetük órák alatt képes kiszáradni.
  • az önköltséges vakcinák közé sorolandó egyelőre a 15 hónapos korban beadható bárányhimlő elleni oltás is. A teljes védettséghez két vakcinára van szükség, ez összesen 20 ezer forintba kerül
  • a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltás-sorozatot egy- és kétéves kor között ajánlott elindítani, majd három év múlva ismételni, ennek ára összesen 30 ezer forint. 

Emellett, ha ide számoljuk még a HPV elleni védőoltást, mondjuk azért, mert valakinek a gyereke már évekkel ezelőtt elvégezte a 7. osztályt, akkor a kilenckomponensű vakcináért úgy 84 ezer forintot kell fizetnie.

Ami összesen nagyjából 200 ezer forintra jön ki, a HPV nélkül.

A nagy oltásellenesség

A Závecz Research az Index megbízásából nemrég felmérést csinált a témában. Elterjedőben ugyanis az oltásellenesség. A megkérdezettek közel kétharmada szerint sok alternatív gyógyítási módszer van, amelyek hatásosabbak a hivatalos orvoslásnál. 27 százalék azok aránya, akik szerint a védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszonnal jár. Vagyis ma Magyarországon nagyjából két millióan nem hiszik, hogy hasznos a védőoltás.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.