Hernadi-Zsolt(430x286).jpg (hernádi zsolt)
Közélet

A horvátoknál betelt a pohár: az Európai Bírósághoz fordulnak Hernádi Zsolt miatt

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 12. 16. 13:33

A Zágráb megyei bíróság az Európai Bírósához (EB) fordul, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe Hernádi Zsolt a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott horvát elfogatóparancsot - írta a Jutarnji List horvát napilap pénteken.

A lap szerint annak ellenére, hogy Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki a Mol elnök-vezérigazgató ellen, Hernádi Zsolt szabadon mozoghatott egyes európai uniós tagállamokban. Nemrég pedig Hernádi végleg lekerült az Interpol körözési listájáról – tették hozzá.

A Zágráb megyei bíróság úgy véli: Magyarország és más EU-s országok megsértették az uniós jogot.
Ivan Turudic bíró a lapnak megerősítette: a fővárosi megyei bíróság az EB-hez fordul jogorvoslatért, és az alábbi kérdésekben vár véleményt az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szervétől: Hernádi ügyében fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma és a nemzeti érdek lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs figyelmen kívül hagyására.

A Mol az MTI megkeresésére közölte:

a Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a vádakat. Magyarországon már megállapították ebben az ügyben a bűncselekmény hiányát. Ráadásul az horvát alkotmánybíróság is új tárgyalásra utasította az ügyben eljáró és éppen Ivan Turudic által vezetett büntető bíróságot. Vélhetően az Interpol közgyűlése is figyelembe vette ezeket a szempontokat, amikor véglegesen törölte Hernádi Zsoltot a nemzetközi körözési listáról.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.

Hernádi: nem korrumpáltunk egyetlen politikust sem

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.
Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A Mol vezetőjének gyanúsítottként való kihallgatását a horvát bíróság előtt Magyarország rendszerint nemzeti érdekekre, illetve nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasította el – írta a lap.

A Jutarnji List továbbá azt állítja, hogy Hernádit a horvátországi eljárásban szereplő azonos vádpontokban ugyan jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla 2014 decemberében, ugyanakkor ez a bírói testület soha nem is vizsgálta a vádlott bűnösségét.

A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták – jelezte az újság. A pert egyébként a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.

A Zágráb megyei bíróság a fentiekre hivatkozva azt állítja, hogy ebben az esetben nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt egyebek között Hernádi Zsolt lekerült az Interpol internetes körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.

A lap a témával kapcsolatban még kiemelte: amennyiben Horvátország pozitív választ kap az EB-től, az uniós tagállamok többé nem hagyhatják figyelmen kívül a horvát elfogatóparancsot. Ellenben, ha negatív válasz érkezik, a zágrábi bíróság nem folytathat tovább eljárást Hernádi ellen – húzták alá.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.